25 éves a vízválasztó bilbaói Guggenheim Múzeum

2022-04-19 17:00

A bilbaói Guggenheim Múzeum idén ünnepli megnyitásának 25. születésnapját, amely alkalomból új logóval és különleges kiállítással készül az év során. A múzeum 1997-ben a társadalmi változásokra adott gyors reakció volt, ami átértelmezte a kultúra és a művészetek mai szerepét, mindemellett a modern építészet egy fontos mérföldköve, a múzeum-bumm egyik rlindítója. A negyedévszázados évfordulót ünnepelve ismerjük meg a múzeum létrejöttének történetét, a múzeum-bumm jelenséget és azt, mivel készül a jeles dátum alkalmából az intézmény 2022-ben.

 

 

New York-i Guggenheim Múzeum az 1970-es évekre már egy szerteágazó modern képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezett, amely főként magángyűjteményekből építkezett. Peggy Guggenheim szürrealista és egyéb avantgárd kollekciója Velencébe került, így a múzeum földrajzilag két pólusú lett. Ez volt az első lépés a globális hálózat kiépítésére. Thomas Krens akkori múzeumigazgató olyan nemzetközi programmal állt elő, ami több szempontból is hasznos és a társadalom átalakulása révén már lehetséges is volt. A kommunikáció és az utazás gyorsulása, a tömegturizmus megjelenése és a változó társadalmi igények segítették egy Guggenheim-lánc létrejöttét és sikerét. A sokrétű gyűjteményi anyag biztosította a korban népszerűbbé váló tematikus, időszaki kiállítások rendezését és azoknak a különböző helyszínek közti utaztatását, azaz vándorkiállítások létrehozását. Ugyan az állandó kiállítások az intézmények önreflexiói, saját gyűjteményük kritikai válogatásai, a modern ember – amelyet György Péter sokatmondóan „élménytársadalomnak” nevez – egyediségre, soha meg nem ismétlődő élményekre és új impulzusokra vágyik. Ez az új társadalmi elvárás szükségszerűen a gyűjtemények újraértelmezését eredményezte. A kronológikus rendszert felváltó, gyakran változó tematikák és a különböző épületekben való bemutatás a gyűjtemény állandó láthatóságát jelentette – a raktár alternatívája helyett – és a különböző országok médiájában való megsokszorozott szereplést is hozta.

 

Krens tervéhez azonban először a gyűjtemény bővítésére volt szükség, hogy a 20. századi művészet teljes vonulata ismertethetővé váljon. A Panza-gyűjtemény megszerzésével a II. világháború utáni irányzatok darabjai, absztrakt expresszionista, pop art, geometrikus és konceptuális munkák is kiállításokra kerülhettek. Ehhez pedig a megfelelő helyszín kiválasztására és méltó épületre volt szükség. Bilbao baszk vezetői számára az egyetlen bevételi forrást az addigra már sorvadozó acélipar jelentette, így a turizmust beindító épület ötletét örömmel támogatták. A helyi adófizetők pénzéből épült intézet alapítványként működik és a vezető testületet a baszk kormányzat és a Guggenheim munkatársai fele arányban képviselik.

 


Az épület 1991 és 1997 között épült fel Frank Gehry tervei alapján 30 000 négyzetméteren, a város központjában, a Nervión folyó partján, összhangban a környezettel. Helyi anyagokból készült, acél építőelemekből, spanyol homokkőből, üvegből és a vízen megcsillanó napot idéző fényes titánból. Az elegáns bézs homokkő és a modern építkezési anyagok játéka, valamint belső spirálja az anyaépületet idézi. A három szint összesen 19 kiállítóterme sorrend nélkül, szabadon kombinálható, ami a tematikus kiállításoknak kedvez. Gehry a tervezés alatt több olyan progresszív művésszel is beszélgetett, akik a hagyományos, akadémikus múzeumi közeget megkérdőjelezték és számukra ideális múzeum elkészítésében inspirálták az építészt. Ugyanakkor felmerül a kérdés: egy ilyen egyedi épület, ami jelentősen épít az első kiállítás művészeti jelenségeire, hogyan tud érvényesülni az új művészeti kérdések, a tematikus kiállítások egyéb tematikáinak tükrében és hogyan tud majd helytállni hosszú távon a változó ízlésnek kitéve?


A múzeum hatalmas sikert aratott, az évi 400 000-es látogatószám, amire eredetileg számítottak, már az első évben is elérte az egymilliót. Az építési költségek így 5 év alatt megtérültek, a teljes beruházás pedig 10 év alatt. A számok láttán sorra jelentek meg az új múzeumok világszerte, ám ezen városok gyakran nem rendelkeztek a siker bilbaói összetevőivel. Fontos tudni, hogy a baszk város népszerűségében szerepet játszott az éppen élénkülő Camino de Santiago zarándokútvonal, a számos helyi Michelin-csillagos étterem, Guernica városa, amit Picasso híres festménye tett nevezetessé és San Sebastián híres film- és dzsesszfesztiválja is. Sikeresnek mondható a Milwaukee Art Museum beruházása, amelynek egyszerű épületét Santiago Calatrava tervei alapján építették újjá és formabontó épületével hamar a város jelképe lett, hatására pedig 43 százalékkal emelkedett a látogatottság. Viszont nem mindenhol hozta a kívánt számokat egy új épület, Frank Gehry Seattleben épített Experience Music Project intézete a vártnál jóval kevesebb érdeklődőt vonzott és egy évvel a megnyitó után az alkalmazottak 60 százalékát el kellett bocsátani.


A Guggenheim hálózatnak sem minden beruházása volt kifizetődő, Las Vegasban és a Deutsche Bankkal való együttműködésként Berlinben is volt kiállítótere, ám ezek mára már megszűntek. Születtek tervek egy manhattani épületre is, de végül 2001. 09. 11. miatt ezeket nem valósították meg. Ugyanígy kudarcba fulladtak a mexikói Guadalajara, Peking, Vilnius, Tajcsung és Rio de Janeiro tervezett múzeumai is. A hálózat legújabb tagja szintén Gehry tervei alapján épül Abu Dhabiban. A Guggenheimnek számos sikeres megegyezése volt vándorkiállítások során az Albertinával és az Ermitázzsal, amelyek hatalmas gyűjteménnyel, de kevés kiállítótérrel rendelkeznek, így számukra is előnyös volt a lánc épületeiben való kiállítás.

 

Abu Dhabi Guggenheim Múzeum tervei

 

A jövő kérdése, hogy a modern, egyedi múzeumi épületek kiállják-e az idő próbáját és az elkövetkezendő ízlések szerinti művészetnek is alkalmas teret tudnak-e majd biztosítani, így továbbra is megőrizve a turisták kíváncsiságát. Ezzel szorosan összefügg az a kérdés, hogyan alakul a koronavírus világjárvány és a turizmus a jövőben. Vajon a műalkotások utaznak majd a látogatóhoz és a „franchise” múzeumoknak lesz nagyobb létjogosultsága? Illetve van-e olyan határ, ameddig egy múzeumi lánc nyújtózkodhat? Hány helyszínen lehet jelen úgy, hogy megőrizze látogatottságát és gyűjteményének edukációs értékét?


Az évforduló alkalmából 2022. szeptember 8-án nyílik a Metszetek/Metszéspontok című, teljes kiállítóteret elfoglaló gyűjteményi kiállítás a bilbaói Guggenheim Múzeumban, ami tematikus csoportosításokkal új értelmezéseket, kapcsolatokat vizsgál a modern irányzatok és azok csúcsdarabjai között. Olyan nagyszabású, helyspecifikus darabok is megtekinthetőek lesznek, mint Sol LeWitt 831. számú falrajza (Geometrikus formák: 1997), Joseph Beuys Villám szarvassal a csillogásában (1958–85) és Jannis Kounellis Cím nélküli műve (1988).

 

 

Bibliográfia:
Ébli Gábor: A Guggenheim Bilbao: egy amerikai múzeum Európában; in: Lettre 41. szám, 2001. Nyár
Kovács Dániel: Csodák, receptek, anomáliák. Bilbao, Berlin és Párizs hatása múzeum és építészet viszonyára; in: Múzeumcafé 58; 2017/2. április–május; 91 -101.
György Péter: A spontán múzeumok felé; in: Tiszatáj MÚZEUM – intézmény, idea, ideológia; 2015/12.