Több mint 2,7 millió ember tekintette meg Kína négy nagyvárosában – Sanghajban, Pekingben, Jünnanban és Hszianban – a Magyar Nemzeti Múzeum „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” című kiállítását. Egyedülálló nemzetközi siker, hogy a Louvre után a Magyar Nemzeti Múzeum volt a második európai múzeum, amely meghívást kapott, rendezzen kiállítást Pekingben, a Tiltott Városban. Az önmagában is rendkívüli esemény rangját tovább fokozta, hogy a kínai főváros a magyar műtárgyakkal új kiállítóhelyet nyitott a Tiltott Város északi kapujánál található toronyban. Az épületrész egészen addig a műemlékegyüttes elzárt területe volt.
A „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” című kiállítás 2017 júniusában indult kínai útjára, és nem sokkal ezelőtt tért vissza Budapestre. Elsőként, szeptember 3-ig, a Sanghaj Múzeumban 695.279 látogatót fogadott, majd a következő állomáson, Pekingben szeptember 28. és január 3. között 664.924 ember csodálta meg a Nemzeti Múzeum anyagát. 2018. január 26-án a tárlat már a kunmingi Jünnan Tartományi Múzeumban vendégszerepelt, ahol májusig 300.355 látogató tekintette meg. Még nagyobb volt a siker Hszianban, az agyaghadsereg birodalmában, ahol a történeti múzeumban Sissi és a magyar arisztokrácia 1.080.000 fő érdeklődését keltette fel május 28. és augusztus 20. között. Közben a Nemzeti Múzeum vezetői, muzeológusai több kínai csatorna műsorában szerepeltek, népes hallgatóság előtt tartottak tárlatvezetést, valamint előadást a magyar történelemről. Külön elismerés a Magyar Nemzeti Múzeum számára, hogy ezek a látogatói adatok a kínai múzeumok életében is kiemelkedő eredménynek számítanak.
A kiállítás nemcsak azért volt különleges élmény a kínai látogatók számára, mert megismerhették a legendás Erzsébet királynét, valamint megtekinthették legyezőjét, vagy annak a ruhaderéknak a másolatát, amelyet Sissi halálakor viselt. (Az eredeti a Nemzeti Múzeum állandó kiállításában látható.) A több mint 150 eredeti darabot felsorakoztató tárlat azt is bemutatta a kínai múzeumlátogató közönségnek, miként éltek az arisztokrata családok tagjai az elmúlt háromszáz esztendőben, a késő középkori és újkori Magyarországon. A kiállított öltözetek, bútorok, képek, fegyverek, ékszerek, az étkezés és vendéglátás eszközei egyszerre mutatták be a magyar nemességet körülvevő pompát, valamint azt a műveltséget, amelyet ez a társadalmi réteg képviselt. A különböző témákat bemutató műtárgyak mellett felsorakoztak a magyar történeti festészet és grafika prominens darabjai is, amelyeket olyan különleges multimédiás alkalmazáson tekinthetett meg alaposabban a közönség, mint a magyar fejlesztésű „Magic Wall” Sanghajban.
A kiállítás nemcsak a magas látogatószám, a különleges kiállítóhelyek miatt vált mérföldkővé a Magyar Nemzeti Múzeum történetében. Az intézmény ragaszkodott ahhoz, hogy a múzeum képviselője folyamatosan – a teherszállító repülőgépen is - a műtárgyak mellett maradjon, precedenst teremtve a műtárgyszállítás eddigi nemzetközi gyakorlatában.
A Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, Széchényi Ferenc arra törekedett, hogy a magyar kultúra, a magyar történelem egyetemes tárházár teremtse meg. Az intézmény kiemelt feladata, hogy a világon minél több helyen, minél több ember előtt mutassa meg azt a gazdagságot és sokféleséget, amelyet az intézmény 216 éves története során összegyűjtött, megőrzött.
