A legnagyobb hőségben próbáltuk ki két 14 éves fiúval a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mellett működő, megújult repülőmúzeumot, az Aeroparkot. A teszt eredménye megdöbbentő! A kamaszok élvezik a múzeumot. 

Tudtad, hogy Kádár János pártfőtitkár és Fock Jenő miniszterelnök majdnem repülőszerencsétlenséget szenvedett, miután Nicolae Ceauşescuval befejezett egy rosszhangulatú tárgyalást Romániában? És azt, hogy Kádár előtt eltitkolták a veszélyt? Mit tehetett ilyen helyzetben a személyzet? A történetet Nagyváthy Sándor nyugalmazott fedélzeti mérnök osztotta meg velünk az Aeropark egyik olyan kiállított gépén, amelyhez hasonlóban megtörtént az eset. A speciális tárlatvezetéshez kapcsolódó egyre bővülő csapat azt is megnézhette, hogyan hárította el a veszélyt a 70-es évek szakembere egyetlen huszárvágással, pontosan egy egyszerű vezeték eltávolítással.

A szabadtéri repülőmúzeumban dolgozó egykori MALÉV- munkatárs tapasztalatainak és mesélő kedvének köszönhetően nemcsak a kiállított repülőgépek története elevenedett meg, hanem a 20. század Magyarországáról is bőséggel hallhattunk, ráadásul nem mindennapi nézőpontból. Nagyváthy Sándor ösztönös mestere volt annak a kurátori, múzeumpedagógiai gyakorlatból ismert módszernek, ahogy a jelenkor és a múlt jelenségeit összekapcsoljuk, a közismertből levezetjük az egyedit, az egyedit szembesítjük az általánossal, így közönségét a rekkenő hőségben is felcsábította az újabbnál újabb repülőgépekre. A légi személyzet állandó tréfálkozásai, az utasok lehetetlen kérdései, a kapitalista és a szocialista országok közötti anomáliák mellett még azt is megmutatta, milyen kiszolgálásban volt része az utasoknak a MALÉV nyolcvanas évekbeli járatain vagy hogyan tájékozódnak a pilóták.

A kockulásból kiszabadított két tizenéves fiú egyik kedvence, a LI-2 HA-LIQ repülőgép csodálatosan restaurált fedélzete számos meglepő felfedezést kínált. Irigykedve hallgatták, hogy Magyarországon 1946 és 1969 között az állami támogatásnak köszönhetően repülőjárat kötötte össze Budapestet, Győrt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát, de a levegőben lehetett körözni a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen, illetve a Szeged-Békéscsaba-Debrecen vonalon is. Így tett a magyar tolvaj-kriminológia ma is élő nagyasszonya, Repülős Gizi (Kosztor Sándorné Bodnár Gizella) is, aki az 50-es években a reggeli járattal elrepült valamelyik ország széli településre, és este már zsákmányával vissza is tért otthonába. És hogy miért volt fontos Magyarország, pontosabban a mögötte álló Szovjetunió számára, hogy a háború után egyből a légiközlekedésbe fektessen? A második világháborúban súlyosan sérült a vasúti hálózat, az útrendszer, a hidak és a járműállomány. Így nélkülözhetetlenné vált az 1946-ban létrejött Maszovlet (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság), majd az 1954-től már önálló magyar intézményként működő MALÉV (Magyar Légiközlekedési Vállalat). Igaz, a 1956-os forradalom után rövid időre a szovjetek korlátozták a magyar légi forgalmat, a LI-2-es gépek 1963-as selejtezésükig néhány hónap múlva újra visszaszerezték a hatalmat légtereinkben, utána pedig a néhány méterrel arrébb kiállított IL-14-eshez hasonló szerkezetek váltak általánossá. A Malév hivatalosan 1969. március 15-én szüntette meg a belföldi forgalmat, ezen a napon, utolsóként is egy ilyen gép szállt fel a debreceni repülőtéren.

Egészen más fajta élményt kínált a már a kifizetődő és nyereséges nemzetközi tevékenységére koncentráló MALÉV által 1969-ben beszerzett Tu-134-es repülőgép. A szocialista országok legnépszerűbb repülőgéptípusának története ugyanakkor tragédiákat is hordoz: a kiállított konstrukció három idősebb testvére balesetet szenvedett Isztambulban, Bukarestben és Kijevben. A kipróbálható, bombázókra emlékeztető géporr és pilótafülke ugyanakkor hatalmas élményt jelentett a gyerekek számára, épp úgy, mint a már említett Kádár-történet, vagy a többi, ma már csak az eddigiekhez hasonlóan izgalmas történeteket szállító muzeális gép.

A 11 régi repülőgépnek és földi kiszolgáló eszközöknek autentikus környezetet biztosít a modern nemzetközi repülőtér lüktető forgalma, hiszen ütemesen húznak el felettünk a modern gépek. Ugyancsak a jelenbe repít vissza a szimulátorszoba, ahonnan a több repülőgép típussal is próbálkozó látogatókat nem könnyű kihúzni. Még szerencse, hogy a büfé kávéja átlagon felüli!

Figyelem! 2017. augusztus 23-án és 30-án a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum múzeumpedagógusai egy-egy izgalmas témát feldolgozva tartanak múzeumpedagógiai foglalkozásokat gyerekeknek.  A látogatók rendkívüli módon nyerhetnek betekintést a légi közlekedés életébe, hiszen meghívott szakemberek kíséretében tudhatnak meg még többet a pilóták, légiutaskísérők, légiforgalmi irányítók, repülőtérüzemeltetési- és repülésműszaki-szakemberek, mérnökök munkájáról. Az Aeroparkkal közösen szervezett kitelepült múzeumpedagógiai műhelyben a témákhoz kreatív alkotó foglalkozások kapcsolódnak, amelyek keretében a látogatás során kapott élmények kézzelfoghatóvá válnak.