Interactive Poetry

STOCKHOLM

Min alapszik egy előadás sikere? Egy sikeres projekten, jelen esetben a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres100 kiállításának interaktív installációi bűvölték el a 7. NODEM konferencia hallgatóságát.

Ruttkay Zsófia 2014-01-29 08:00
Cikk küldése e-mail:

A konferenciáról

A NODEM2013 (Nordic Digital Excellence in Museums Conferences) elnevezésű konferenciát 7. alkalommal rendezték meg 2013. december elején, ezúttal Stockholmban. Noha egy 10 éves skandináv kezdeményezésről van szó, és a résztvevők többsége most is az északi országokból jött, az esemény nemzetközi, mind kitekintését, mind színvonalát tekintve. Tavaly Hong-Kongban rendezték meg a konferenciát, az idei stockholmi esemény 260 résztvevője 35 országot képviselt, angol nyelven. 2014-ben Lengyelország ad otthont a konferenciának.

A fő szervező és a sorozatot elindító Halina Gottlieb, az Interactive Institute Swedish ICT kutatója azt szerette volna elérni, hogy az északi országok múzeumai megújuljanak. Mára a rendezvény a múzeumi szakma egyik legrangosabb eseménye, ahol külföldi projektek sokaságán keresztül kaphatunk képet arról, hogy mi új történik a világban. Ennek köszönhetem saját részvételemet is: a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres100 kiállításának interaktív installációit adtam be Interactive Poetry címmel, amit olyan érdekesnek tartottak, hogy speciális meghívást kaptam a konferenciára. Közép-Kelet Európát egyedül képviseltem.

 

Az Interactive Poetry fogadtatása

A fentiek okán is különösen nagy izgalommal készültem az előadásra a számomra teljesen új közegben, ahol senkit nem ismertem korábbról. Négy párhuzamos szekció között oszlott meg egyidejűleg a közönség. A téma valóban sokakat érdekelt: az előadásomra abszolút teltház előtt került sor. Az előadás után igen sokan gratuláltak, illetve kerestek meg később e-mailben. A délutáni, Történeti Múzeumbeli kiállításon egy 10 perces, angol feliratos filmet vetítettem folyamatosan – az előtt is nagyon sokan lecövekeltek, többen okostelefonjukon perceket vettek fel a filmből, és rázták lelkesen a kezemet az ötletek miatt. A projekt szerepel Paul Henningsson svéd múzeumtechnológiai blogjában, és többen tervbe vették (norvégok, finnek), hogy ellátogatnak Budapestre a a Petőfi Irodalmi Múzeumba, a kiállítást személyesen is megnézni. Mások meg „saját költőikre” szerették volna adaptálni a projekteket. Egyszerre rengeteg ismerősöm lett, szinte kézről-kézre adtak a további alkalmakkor – mindez a bemutatott munka alapján.

 

A legérdekesebb projektek és szellemi kapcsolatok

A konferencián szívet melengető volt tapasztalni, hogy a keynote-ok és a projekt előadói közül többekkel mennyire egy irányba gondolkozunk – ha tetszik, nemzetközileg mennyire helytállók a MOME-n a három éve folyó Digitális Múzeum kurzusok, valamint a TechLab keretében kijelölt megközelítési mód.

Elsőként a Gagarin rejkjaviki cég interaction designerét, Nils Wiberget említem, akinek Dramaturgy in Interaction című plenáris előadásában nagyon érződött kognitív pszichológusi képzettsége. „New possibilities – and new complexities – arise in the verge between art, design, science and technology” – vallja Niels és a Gagarin, és ennek szellemében remek múzeumi installációkat (is) készít, a technológiát tudatosan, újfajta történetmesélésre használva. A személyes beszélgetésünk során kiderült, hogy ők is a fizikai tárgyon keresztüli vezérlést, valamint a narratív funkciót tartják a legfontosabbnak az installációikban.

Kevin Walker a nemrég alakult Royal College of Art Information Experience Design vezetője, aki interdiszciplináris tanulmányai után PhD-ját Múzeum és Technológia témában szerezte, Mechanics of Wonder címmel mutatott be múzeumi és adat-vizualizációs hallgatói projekteket, melyeket – a MOME TechLab gyakorlatához nagyon hasonló módon – interdiszciplináris és több képzési formát átívelő csapatok készítettek. Ugyancsak hasonló az, ahogyan a hallgatói munkák alapján megbízásokat kapnak múzeumoktól. Jó pár hallgatója ott is volt a konferencián.

Daniela Petrelli az Interaction Design professzora a Cultural, Communication and Computing intézetben az Sheffiled Hallam Egyetemen. Előadásában arra kereste a választ, hogy milyen eszközökkel hívhatók életre egy elhagyatott, illetve részben felszámolt helyi temető kulturális és történeti értékei. A többféle prototípus közül számomra legérdekesebb a könyv parafrázisként működő bluetooth kommunikációt használó alkalmazás, mely a hagyományos „útikönyvet” egészíti ki a helyszínen játékosan felfedezhető és megszólaltatható információkkal.

E projekt kapcsolódik mind a korábbi Book beyond Print kutatásainkhoz, mind a Digitális Múzeum kurzus keretében éppen most egy elfeledett temetőbe hasonló célokkal tervezett alkalmazásokhoz, melyet Daniella érdeklődve nézett meg: más is célba vette a temetőt, mint kultúrtörténeti helyszínt.

Jacek Smolicki a Living Archives című PhD programján dolgozik a Malmö University-n. A jelen eltűnő, városi építészeti és kulturális lenyomatát örőkíti meg multimédia felvételekkel.  Előadásában szóba került a zsidó örökség, temetők sorsa is – ami ugyancsak alap lehet további közös munkára.

Végül a Nigel Papworth által bemutatott Ballade of Women projektről röviden, mely számomra a legköltőibb volt – és koncepciójában rokonságot éreztem a Weöres100 egyes installációiéival. Különböző korokból és kultúrákból származó nőket ábrázoló festmények állnak össze töredezett, mozgó felületekre projektált részekből, feltéve hogy a látogató megáll és figyelmesen, mozdulatlanul kivárja a csodát.

Új és rutin

Már a fentiekben is többször szerepelt az Interaction Design, mint új szakmai paradigma. A legújabb technológiákat felhasználó, de az egyes technológiáknál magasabb szintű, a társadalmi és kognitív aspektusokból kiinduló tervezési elv és gyakorlat ez, melynek nemcsak cégei, hanem egyetemeken tanszékei, sőt intézetei szaporodnak egyre világszerte, megrendelésekkel is elárasztva. Az interdiszciplinaritás, a fizikai interakció, a tudatosan tervezett narratív élmény a kulcsszavak e téren.

Az, hogy a múzeumok prezentációs gyakorlatának modernizálása komplex és egyre több helyen felmerülő feladat, jól látszott a hogyan-mit-miért? meta-tematikát megcélzó, jelentős szakmai irodalomra hivatkozó előadásokban, az ilyen profillal működő, sok esetben startup cégek vagy non-profit társaságok jelenlétében (Lean Museum Startup, Meaning Making Experience, Expology), illetve design és/vagy művészetet ICT-vel párosító intézetek (pl. a fő szervező Interactive Institute) és egyetemi új formációk, illetve MA képzések egyre gyarapodó számában, valamint a 2013-ban elindult, a konferencián is szereplő EU (meSch,  CHESS, Mela) vagy Nordic (Futuristic History) projektekben.

Az érintőképernyő, idesorolva a mobilokét is, önmagában már nem hoz lázba senkit, amolyan bevett technológia.  A lokatív sétákra – legyen az fizikai terepen, és/vagy  weben keresztül elérhető utazás  –  rutin alkalmazásként szerepeltek példák (Talk of the Town in Stockholm; Exeter Time Trailes; Nousguide for Albertina; LaternaGuide,  a norvég világítótornyokat egy-egy lokális, szabadtéren installált wifi adóra kapcsolódva bemutató audio-vizuális  vezetés).  Egy fiatal bécsi cég a múzeumok számára saját tartalmával feltölthető keretrendszert forgalmaz Fluxguide néven.

A social media lehetőségei, a participatory museum még mindig hot topic, melyek egy külön szekciót töltöttek meg. Ugyancsak külön előadások foglalkoztak azzal, hogy miként hidalható át a múzeumi és IT (információs technológia) világ közötti kommunikációs és szemléletbeli szakadék.

Végszó

Úgy érzem, hogy az elmúlt évek legizgalmasabb konferenciájára jutottam el, ahol a MOME számára is ígéretes kapcsolatokra tettem szert és - túlzás nélkül mondhatom - arattam átütő sikert a Weöres100 munkánkkal. Nagyon remélem, hogy ez az egyszeri esemény folytatódni fog: egyre több hasonló munka születik hazai múzeumokban, és jut el nemzetközi fórumokra. Köszönet mindazoknak, akik a NODEM részvételt lehetővé tették: a Weöres100 alkotói csapatának és a PIM-nek, és a MOME-nek az anyagi hozzájárulásért.

 

A szerző a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézetének docense, a Kreatív Technológia Labor (TechLab) vezetője.

A képek a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres100 kiállításán készültek.

A mindent átölelő digitalizáció

MUZEUM@DIGIT

A MUZEUM@DIGIT konferencia: milyen folyamatok érzékelhetők itthon és a nagyvilágban a digitalizáció területén?

2013. június 06. Molnár Dániel

Az újratöltött Petőfi-kultusz

Kiállítás

„Petőfit a saját szobra takarja el” - mondta Weöres Sándor. De mi történik, ha egy kicsit elmozdítjuk?

2013. március 03. Urbán Csilla

Dupla vagy semmi

Múzeumpedagógiai együttműködések

Az országos múzeumpedagógiai évnyitó szervezőitől azt a felkérést kaptam, hogy mutassak be egy új múzeumpedagógiai programot.

2012. október 10. Szabics Ágnes
 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
 
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...