Két nagy név - egy szokatlan párosítás
Eötvös Loránd és Stróbl Alajos
A "sztereo mánia" nem újdonság! A két híresség is áldozott az oltárán.
| Kovács Ottó |
2012-01-17 08:00 |
Az olvasóban bizonyára felmerül a kérdés, milyen okból szerepel egy kiállításon Eötvös Loránd, a világhírű fizikus, a nyersanyagkutató geodézia atyja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Stróbl Alajos, 1881-től négy évtizeden át Magyarország legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, számos köztéri szobor alkotója és a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanára?
A sztereo-fényképezés 1850-es évektől elért két évtizedes sikerei után egy néhány éves szünet következett, hogy az 1880-as évektől a pillanatzáras fényképezőgépek és az érzékenyebb, jobb felbontású fényképemulzió kikísérletezésének köszönhetően elindulhasson napjainkig tartó diadalútja. A sztereo-fényképezés üzletággá vált, a képek készítésére és forgalmazására számos kisebb-nagyobb vállalkozás alakult, melyekből világcégek is létrejöttek. A jobb módú, kísérletező kedvű polgári réteg számára pedig a saját térbeli felvételek készítésére is lehetőség adódott. Rengeteg ilyen felvétel készült, és szerencsénkre e jó értelemben vett „sztereo mánia” a most megnyíló kiállítás főszereplőit, alkotóit is magával ragadta!
Eötvös
Eötvös Loránd, anyai nagybátyjának, Rosti Pálnak sikeres fényképészeti munkásságától ösztönözve, már kora ifjúságától a fényképezés szerelmesévé vált. A torziós inga megalkotójáról kevesen tudják, hogy korának sportembere, szenvedélyes lovas, turista és híres hegymászó is volt, ez utóbbi ténykedéseinek állít emléket a dobogókői turista menedékház és a Dolomitok 2837 méter magas Cima di Eötvös csúcsa. A magát legjobban a több ezer méteres hegycsúcsok között érző, hegymászó Eötvös Loránd első felvételeit 1870 körül készítette, a sztereo- vagy korabeli nyelven tömörlátvány-fényképezéssel bő egy évtizeddel később kezdett foglalkozni.
A most kiállított képek túlnyomó többségét (kivételt, a tudóst magát ábrázoló képek jelentenek) Eötvös professzor készítette. A 9x18 cm nagyságú üveglemezek – melyeket a nevét viselő Geofizikai Intézetben és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban őriznek –, hányatott „életük” ellenére a mai napig szinte teljes épségükben fennmaradtak.
Stróbl
A szobrászművész Stróbl Alajos (akinek Margitszigeten álló szobrát éppen e munka írása idején lopták el a vandálok) köztéri szobrait – a Budai Várban lévő Mátyás-kút, a Szent István Halászbástyán található lovas szobor vagy az Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc ábrázolásai – mindannyian ismerjük. Nem meglepő, hogy a szilárd anyaggal dolgozó, térben alkotó mester a tér ábrázolásának a fényképésztechnika által megvalósítható új lehetőségére is nyitott volt. A Stróbl-felvételeket a művész mostoha unokahúga, későbbiekben felesége, Kratochwill Alojzia rögzítette, aki férjének nyugat-európai kirándulásain, tanulmányútjain az építészeti emlékeket, itthon modelljeit, műveinek munkafázisait és a már elkészült alkotásokat is térbeli képekké varázsolta. A fényképek készítését a mester fia, Mihály is folytatta, a Stróbl-felvételek ma is a család kezelésében vannak.
Ami most megnézhető
A kiállítás szervezői, Felvinczi Sándor, Gönczi Ambrus és jómagam, a bőség zavarával és a kiállítótér behatároltságával egyaránt tusakodva, alapos és hosszú válogatást követően rendeztük a felvételsorozatokat. A megtekintésre szánt képeken át igyekeztünk az alkotóknak a nagyközönség számára ismert munkásságán túl kevésbé ismert tevékenységére is rámutatni. Ezért láthatók e tárlaton Eötvös Loránd Budapesten készült városképei, a Magyar Tudományos Akadémián található dolgozószobája, az Eötvös-ingával (mely találmányt egyébiránt sohasem nevezett így) végzett mérések munkafázisainak ábrázolásai, Buffalo Bill Városligetben bemutatott vadnyugati show-jának részlete, vagy a tudománytörténeti kuriózumnak is számító, a professzor kezét ábrázoló sztereo-röntgenfelvétel is.
 |
| Kratochwill Alojzia |
Stróbl Alajos térhatású képei közül természetesen nem maradhattak ki leghíresebb alkotásai, így a Kossuth-mauzóleum szobrainak készítése, Liszt Ferenc Zeneakadémián elhelyezett ábrázolása, vagy a Szent István lovas szobor felavatása I. Ferenc József jelenlétében. E képek mellett láthatók a mester szintén művész kortársai, a kor ma már talán kevésbé ismert politikusai, családi események, és természetesen az alkotásain dolgozó szobrászművész, Stróbl Alajos is.
Ismertetőnk természetesen és szándékosan a teljesség igénye nélkül készült, ajánljuk ezt a kiállítást a sztereotechnika, a tudomány és művészet, a turizmus, a 19–20. századforduló hangulata iránt érdeklődőknek, egyszóval mindenkinek, aki felpörgetett életünkből egy rövid időre a múltba vágyik visszatérni.
A kiállítás megtekinthető 2012. január 20. és 2012. március 24. között, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben (1092 Budapest, Ráday utca 18.)
