Napokon belül fény derülhet arra a régóta megfogalmazott kérdésre, volt-e kastélya Békéscsabának, és ha volt, akkor hol. A Munkácsy Mihály Múzeum szakemberei különleges geofizikai vizsgálatokkal és krétai szakemberek bevonásával vágnak neki a pontos helymeghatározásnak.
A közgyűjtemény régészei korábban már többször végeztek kutatásokat a krétai egyetem geofizikai laborjával (IMS FORTH) együttműködésben, legközelebb május 25–27. között tartanak helyszíni bejárást. A szakemberek ekkor elektromos tomográffal térképezik fel a békéscsabai Kastély utca környékét Nikos Papadopoulos geofizikus és Bácsmegi Gábor régész vezetésével.
A csabai Ábrahámffy vagy Ábránfy család kastélya építésének idejéről ugyan nem maradt ránk írásos forrás, azt viszont tudni, hogy 1521-ben már állt az épület. Ennek legpontosabb leírását egy 1556. június 20-án kelt levél őrizte meg. Ebben a kastély ellen ostromot indító gyulai kapitány, Mágocsy Gáspár azt üzente a nádornak, hogy a kőerődítmények, a torony és az árkok nem álltak ellen annak a támadásnak, amelyben ágyúkat is bevetettek. A kordokumentum szerint a kastélyt felégették, a tornyot és a védműveket lerombolták, az árkokat feltöltötték.
A történeti kutatások a kastély helyét a mai Kastély utca környékére teszik. A terület beépítettsége miatt eddig itt még nem volt lehetőség régészeti feltárásra, ám az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően lehetőség nyílt az úgynevezett roncsolásmentes vizsgálatok elvégzésére. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy speciális műszerekkel „néznek bele” a talajrétegekbe, anélkül, hogy ásatásokat végeznének.
A módszer lényege, hogy szabályos térközönként elektródákat helyeznek a talajba, azokba különböző erősségű áramot vezetnek, arra hagyatkozva, hogy eltérően reagálnak a talajban található korábbi beásásokra, alapokra. Az archeológusok az így kapott adatok alapján próbálják majd beazonosítani az egykori kastély és a rezidenciát övező árok helyét.
A kastély fundamentumainak megtalálásában emellett 19. század eleji térképek is segíthetnek. Ezek szerint a város keleti szélén, a Körös partján egy háromszög alakú, kiemelkedő terület figyelhető meg, amelyet északról a Körös, délnyugatról az ebbe torkolló, kanyargó ér határol. A magaslat bemérhető, hisz a Körösbe ömlő ér csatorna formájában ma is megvan a Kastély utca 8. szám alatti ház oldalán. Jankovich B. Dénes szerint ez a hajdani épület legvalószínűbb helye. Feltételezését a terület mérete és állapota (minden oldalról víz vette körül) is alátámasztja.
Míg Petik Ambrus 1784. évi Békés megye leírása című könyvében az olvasható, hogy a kastély maradványai még az 1760-as években is álltak, Haan Lajos Békés-Csaba – A város története a kezdetektől a 19. század harmadik harmadáig című munkájában azt írja, hogy mire a szlovák telepesek megérkeztek, a kastély falaiból már semmi sem maradt.
