Szeptemberben színes programkavalkáddal indított a Göcseji Múzeum. Óvodások, általános- és középiskolások élménydús kirándulások és foglalkozások közül válogathatnak, s egészíthetik ki ismeretüket a földrajz, a történelem, az irodalom, a művészettörténet és az irodalom területén. Kalandozások a múltba című másfél éves programsorozatával nyert az intézmény közel 30 millió forintot EFOP pályázaton. A programelemeket a kollégák úgy állították össze, hogy több kirándulást és kevesebb „négy fal közötti” órát tartalmazzanak a foglalkozások.
Nagy népszerűségnek örvend az Utazás a Balaton körül című témanap sorozat, ahol a diákok mind a tó északi mind a déli part nevezetességeit felfedezik és megismerik. Vonyarcvashegyen a nyáron sokan nyaralnak, de vajon tudják, hogy ott áll hazánk egyetlen halászkápolnája? A néphit szerint a kápolnát 1729-ben az a negyven halász építette, akik szerencsésen megmenekültek a pusztító balatoni viharból. A kápolnához fűződő legenda a mese és a valóság keveredése. Mindenesetre a táj és a kápolna sok írót és költőt megihletett az évszázadok során.
Badacsonyban Harangozó Börc mondáját ismerhették meg a fiatalok. A hegy délnyugati oldalán 1857. óta áll az a kőkereszt, melyet annak állíttatójáról, a veszprémi püspökről neveztek el Ranolder-keresztnek. A hatalmas alkotás a környék egyik legismertebb keresztje, regék, mondák és versek ihletője, nem utolsó sorban idegenforgalmi látványosság. Itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, Harangozó Börc mondája. Az elnevezés a kereszt alatt fekvő sziklapad azon részét jelöli, amely szabadon kinyúlik a levegőbe. Ha ezt a sziklát kalapáccsal vagy kődarabbal megütik, harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják a helyiek, hogy szól a Harangozó Börc. A legenda szerint a püspök olyan varázslatosnak tartotta a helyet és a pazar kilátást, hogy meghagyta, a Badacsony-hegy tetejére állítani kell egy óriási keresztet, hogy az idelátogatóknak mindig eszébe jusson: ilyen csodát csak Isten teremthet.
A Balaton-felvidéket az elmúlt években kezdtük felfedezni. Számos színvonalas étterem, vendégház, pékség és cukrászda nyílt, nem beszélve a színes termelői piacokról. De vajon tudjuk-e, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak számos műemlékét, legendáját találjuk pont ezen a vidéken?
A zalaegerszegi diákok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy alkalmuk van tanulmányozni egy kellemes kirándulás alkalmával ezt a témát is. Simmer Lívia régész kolléganőnk vezetésével megtekintették a salföldi kőkúti pálos kolostor romjait, s közösen rekonstruálták a pálos rend építészetét és életmódjuk jellegzetességeit. Salföldről Nagyvázsonyba utazott a csoport, ahol megvizsgálták a Kinizsi Pál által alapított Szent Mihály pálos kolostor szerkezetét, főbb építészeti elemeit és megtekintették a kihagyhatatlan Kinizsi-várat és kiállításait. A bátrabbak itt kipróbálták az íjászat mesterfogásait, az ügyesebbek a pénzverés és a viaszpecsét-nyomás fortélyait.
A Balaton déli partján egy másik alkalommal folytatódott a kalandos túra. A diákok megismerték Savanyú Jóska történetét, a törzshelyéhez fűződő humoros legendát, megtekintették Rákóczi szilfájának maradványait, amelyhez állítólag még a lovát is kikötötte. A gyerekek megtudták azt is, hogy Balatonakarattya nevének az eredete szintén Rákóczihoz fűződik. A siófoki villasoron végig sétálva megcsodálták a jelentősebb épületeket, Kálmán Imre zeneszerző Balatonhoz fűződő soha meg nem szűnő imádatát. De bepillantást nyerhettek a a balatoni vasútépítés, a fürdő- és kikötői élet titkaiba.
A foglalkozáson Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója kalauzolta végig a diákokat a Balaton-parti helyszínekhez tartozó történelmi eseményeket és személyeket bemutatva.
A Kalandozások a múltba című programsorozat számos élménydús kirándulást, témanapot és szakkört rejt még. A diákok elindulnak a nyugat-dunántúli kastélyok nyomába, felfedezik Győrben és Sopronban az iparosok és céhek világát, bepillantást nyernek a régészek munkájába, megismerik Pannonhalmán a bencés apátság életét, s Mindszenty József nyomába is erednek Zalaegerszegen, ahol 25 éven keresztül plébánosként szolgált a későbbi bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.
A példák is azt mutatják, hogy a következő múzeumpedagógiai évadok rendhagyóak lesznek a Göcseji Múzeum életében, hiszen az intézmény éppen költözés alatt áll, s a hagyományostól eltérő módon kellett megszerveznünk az idei és a következő tanév foglalkozásait. De bízunk abban, hogy a rendhagyó és az élménydús egyet jelent majd a diákság körében a „sirály”, a „szupcsi” és a „zsír” jelzőkkel.
