Grafityisz

KIÁLLÍTÁS

MTI
2018-10-12 13:00

 Az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteményében található élclapok és vicclapok karikatúráiból, grafikáiból és rajzaiból, valamint négy kortárs művész, Dluhopolszky László, Gaál Tibor, Prihoda Judit és Takács Krisztián munkáiból nyílt kiállítás október 9-én az OSZK-ban.

 

A múzeum és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál közös pop-up tárlatának megnyitóján Bán Teodóra, a BFTK Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: ez a bemutató egy olyan témát emelt be a programba, amely eddig hiányzott az összművészeti fesztivál palettájáról.


    "A kiállítás címe jól jelzi, hogy azok a karikatúrák sikeresek, amelyek fityiszt mutatnak a több felől építkező rosszra" - hangsúlyozta Szakolczay Lajos művészettörténész.     "Karikatúra nélkül nincs, vagy likas a komolyság, épp az hullik ki belőle aminek (.) bent kéne maradni".   A művészettörténész kiemelte, hogy "a nevettetés alázata, invenciós, szellemdús gondolat, a vonal bravúros kezelése, nem akármilyen asszociációs készség és nem utolsó sorban mindenre kiterjedő műveltség" szükséges ahhoz, hogy valaki jó karikaturista legyen.


    A magyar sajtókarikatúrából áttekintést nyújtó bemutató történeti válogatásában helyet kaptak a könyvtár állományát képező legjellegzetesebb címlapok, így a 170 éve alapított Charivari-Dongó és a 150 éves Borsszem Jankó humorlap számos képe is.


    A Charivari-Dongó a szabad sajtó első vicclapjaként 1848. június 1-jén indult, a Bolond Miska pedig 1865-ben jelent meg először, ebbe többek közt Jókai Mór is írt és rajzolt. A Borsszem Jankó a kiegyezés évében, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezésére született meg az ország első politikai vicclapjaként, majd 70 éven át jelent meg.


    A 19. század végén, az 1900-as évek elején megindult a szatirikus lapok dömpingje. Ekkor száznál több kabaré működött Budapesten és negyvennél több szatirikus lapot adtak ki.


    Az I. világháború után ez a felfutás megtorpant, és 1938-ban megszűnt a nagy példányszámú Borsszem Jankó, viszont a Pesti Posta a II. világháború alatt is megjelent. A kommunista színezetű vicclap, a Ludas Matyi 1956 májusában indult és az 1956-os forradalom idejét leszámítva 49 évet élt meg, hivatalosan 1994-ben szűnt meg. Azóta néhány hosszabb-rövidebb kísérletet tettek felélesztésére.


    Formátumban és tartalomban a Ludas Matyi köszön vissza a kiállításhoz kapcsolódva megjelent, nyolcoldalas Grafityisz című kiadványban. A lap ötletét Dluhopolszky László a Kaján Tibor szerkesztésében megjelent Grotex című karikatúraújságból merítette, amely az 1968-ban, az akkor 120 éves magyar karikatúrának szentelt nagyszabású, Műcsarnok-beli tárlathoz készült.


    A kiállítás kurátorai úgy vélik, a mostani bemutató egyik célja lehet a magyar karikatúra megmentése is. Felidézik, hogy számos magyar karikaturista futott be világkarriert: John Halas az angol rajzfilmgyártás elindítója volt, az erdélyi André Francois a legnagyobb francia írók illusztrátora, Major Henriket pedig a politikai portrékarikatúra műfajának meghonosítójaként jegyzik Amerikában.


    A pop-up tárlat október 27-ig látható az Országos Széchényi Könyvtárban.

 

Nyitókép: T-Boy (Gaál Tibor)

képzőművészet, kiállítás
2018-10-03 07:15
képzőművészet, kiállítás
2018-09-28 19:00
képzőművészet, kiállítás, programajánló
2018-09-22 16:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30