Május 22-én a Biodiverzitás Napja alkalmából kiállításmegnyitóval, miniforgataggal és expedíciós esték sorozatunkban egy új előadással várja látogatóit a Magyar Természettudományi Múzeum.
Az év fajai program küldetése olyan fajok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosságnak fontos szerepe lehet. Május 22-én, szerdán 10 órátólporondon a kiválasztottak. Rendhagyó kiállításmegnyitó és miniforgatag, egy különleges „cirkuszi előadás”.
Sztárfellépők: az év ásványa: a galenit, az év bogara: a havasi cincér, az év emlőse: a hiúz, az év gombája: a bronzos vargánya, az év kétéltűje: a foltos szalamandra, valamint az év vadvirága: a magyar zergevirág.
Elkísérik és a nagyérdeműnek bemutatják őket legjobb ismerőik: a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusai, preparátorai és a Vadonleső Program munkatársai.
A cirkuszi hangulatról a szervezők gondoskodnak. Kicsiket és nagyokat egyaránt várunk!
A program 10-től 14 óráig tart, a belépés az „előadásra” díjtalan.
EXPEDÍCIÓS ESTÉK
Gyűjtés, kutatás és kalandok a Riukiu-szigeteken
Korsós Zoltán előadásában május 22-én 17.30-kor
Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója 1982 óta dolgozik a múzeumban zoológusként. Mexikótól Tajvanig 65 országban járt, 45 tudományra új ezerlábúfajt fedezett fel, és van olyan is, amelyet róla neveztek el. Három évet töltött a Japánhoz tartozó, csodálatos szubtrópusi Riukiu-szigetvilágban. A térség természeti és kulturális sokszínűségét fotókon és könyvben is megörökítette. 2018-ban jelent meg az Okinawán szerzett élményeit, ismereteit bemutató, Okinawa Mi Amor című kötete, és ugyanebben az évben nyílt meg a képeiből válogatott fotókiállítás is a múzeumban.
Az expedíciós esték sorozatban leginkább a szigetek egzotikus élővilágáról, azon belül is a sokaknak bizarr, másoknak gyönyörű küllemű, talajlakó ikerszelvényesekről lesz szó. Előadásában a soklábúak sokszínűségével, életmódjukkal, gyűjtésükkel, különleges tulajdonságaikkal ismerkedhetünk meg. Az előadó az addig javarészt feltáratlan Riukiu-szigetvilág 53 szigetén tanulmányozta az ízeltlábúak biológiáját. Célja az volt, hogy minél több szigeten tudjon mintát venni a talajban élő állatokból, hogy miután meghatározta őket, majd feldolgozta a kutatási eredményeket, átfogó képet kapjon a Tajvantól Japán nagy szigetéig, Kyushu-ig húzódó, több mint 1000 km hosszú szigetlánc élőlényföldrajzáról. A különböző állategyüttesek a szigeteken mennyire hasonlítanak egymásra? Hogyan függenek össze egymással? Vajon hogyan alakultak ki az évmilliók során?
Új fajok felfedezése, zoológiai kalandok és egzotikus utazási élmények sora várja a közönséget.
AZ ELŐADÁS INGYENES. Mindenkit szeretettel várunk!
