EN facebook

Egy élet regénye. Kiállítás és múzeumpedagógiai programok

múzeumpedagógiai elismerés

2019-09-28 11:00

A héten megkezdett sorozatunkban bemutatjuk mindazokat, akiknek az idei Múzeumpedagógiai évnyitón elismerésben lehetett részük. Így olvashattunk eddig a Nívódíj pályázat néhány nyerteséről. Következő bemutatkozónk Topolya Község Múzeuma, aki kiállításával és a hozzá tartozó múzeumpedagógiai programmal múzeumpedagógiai elismerésben részesültek. 

 

 

Fotó: Topolya Község Múzeuma 

Témafelvázolás

 

Munk Artúr (1886–1955) szabadkai író és orvos életéről és munkásságáról szóló kiállítás ötlete akkor merült fel, amikor megtudtuk, hogy az író hagyatékának egyik része a Szabadkai Városi Múzeumban, míg további része a Petőfi Irodalmi Múzeumban és egy magángyűjteményben található. Mivel igencsak elfeledett íróról van szó, a hagyaték feltárása, átnézése után – kalandos életútjának köszönhetően, hiszen óceánjárók (Carpathia) orvosa volt, majd katonaorvos az I. világháborúban, azután hadifogságba, majd szerelembe is esett Jekatyerinburgban egy lengyel hölggyel, Elza Schliskewitz-cel, és családostul, egy kisfiúval, Munk Gyurival tértek vissza Szabadkára, ahol orvosként dolgozott, és zsidó származása révén sikerült elérnie a II. világháborúban, hogy ne vigyék el lágerbe – jó alanynak gondoltuk az új kiállításunk főhősének. 

 

A kiállítás először A nevem Munk, Munk Artúr néven nyílt meg 2016-ban a Szabadkai Városi Múzeumban, majd újabb kutatási eredmények után, kiélezve a témát az I. világháborúra, egy jóval nagyobb kiállítóterű múzeumban, Topolya Község Múzeumában nyitottuk meg, ahol már egy kiállítótér helyett hét termet volt kihívás megtöltenünk ötletekkel, kreációval. Így született meg az Egy élet regénye elnevezésű tárlat.

 

A tárlatot úgy álmodtuk meg, hogy az egyben a századelő megidézésévé legválhasson, annaka maga csodáival és borzalmaival együtt. Kapóra jött, hogy az I. világháború centenáriumát ünnepeltük, így jött az ötlet, hogy a kiállítótereket összekötő folyosót lövészárokká alakítsuk, amely igazi fejtörést okozott az építészeknek, informatikusnak. De még mielőtt a létrehozott, igencsak sötét és golyózáporzajos lövészárokba beléptünk volna, elvarázsolt minket a Carpathia hajó fedélzete – építészeink bravúrjaként – ahol is századelős zenét hallgatva elandaloghattunk eredeti utasok embernagyságú képei között, sirályok társaságában, hajópadlón lépdelve, belekukkantva, milyen is a palackposta, mindeközben végignézhettük, milyen útvonalat járt be Munk Artúr hajóorvosként Fiume és New York között, milyen betegségekkel szembesültek a fedélzeten. 

 

Fotó: Topolya Község Múzeuma 

 

Munk Artúr szerkesztésében megjelent I. világháborús hadiújságot, a Ludwig bakát olvasva tűnt fel egy cikk, amely az Ezred Múzeumáról szólt, amelyet a katonák szerettek volna létrehozni a sok kacatukból, amelyet magukkal hordtak a harcok során. Így mi létrehoztuk ezt az ötletüket a környéken talált múzeumok I. világháborús kacatjaiból, hogy egy kicsit oldjuk a harctéren megélt borzalmakat. 

 

Egyik kiállításrendezőnk egy egész folyosót befedetett tükörrel. A tárlatvezetések során, amikor itt egy csoport elvonult, jól lehetett érzékeltetni egy ezred menetelését, hiszen a tükör megsokszorozta az átvonulókat. Bevetve múzeumi hálózatrendszerünket, múzeumok kutattak a raktáraikban, I. világháborús szikét, kést, ollót, operációs eszközöket keresve, így gyűlt össze az operációs asztaltól kezdve a gyógyszertartó üvegcséig a tábori kórházunk felszerelése, ahol is jó feleletekért hordágyon való utaztatást lehetett nyerni a látogatónak. Mindezt megkoronázva, átélve a háborús mélyrepüléseket, a szecessziós Szabadkára érkeztünk, Munk Artúr magánorvosi rendelőjébe, ahol már elfeledte – hacsak egy kis időre is – az I. világháború és a hadifogság sebeit, és felesége és gyermeke társaságában helyezkedett el az elcsatolt térség új politikai és szociális viszonyai közé. Ezt az időszakot korabeli ruhák, kiegészítők felpróbálásával idéztük meg a látogatók körében. A közönségnek egy óriáspuzzle kirakásával is meg lehetett küzdeni, amelyből fényképek, életrajzi elemek álltak össze 3D-ben.

 

 Fotó: Topolya Község Múzeuma

 

Fontosnak tartottuk a tartalom ötvözését a modern multimediális eszközökkel: így a hiteles kordokumentumokat digitalizáltuk és érintőképernyős felületen elérhetővé tettük. Az író könyveinek bemutatásakor a naplóját az eredeti napló oldalaiból készített videó tette élethűvé. A korabeli barokk kastélyunk falait is, amelyben a múzeum székel, egy interaktív felületté tettük úgy, hogy az üvegajtónkra belülről sötétedéstől a kiállításhoz való mozgó, színes videót vetítettük. A közönségünk egyik kedvenc érintőképernyős videója volt a Munk Artúr két unokájával készült videónk Gazsó Orsolya szerkesztésében, amikor is először találkoztunk az akkor még magángyűjteményben lévő családi albummal, és segítettek megfejteni a hozzátartozók, kik vannak a képeken. A gyermekek egyik kedvenceként elhelyeztük a tábori kórházban képernyőn azt a videót, amelyet Dzsurnik Csaba informatikusunk-grafikusunk készített arról, hogyan készült a rajz a sebesülteket ellátó Munkról.

 

 

Múzeumpedagógiai koncepció

 

A célunk a múlt század megidézése volt egy kalandos világjáró, egy orvos, egy hadifogoly, egy családapa, egy férj, egy író történetén keresztül. Hiteles korábrázolást szerettünk volna adni egy élet regényén keresztül az I. világháború megidézésével, audiovizuális eszközök, kortárs installációs megoldások segítségével. Az I. világháborús eseményeket egy író-orvos szemével ismerhetjük meg. 

 

Fő célcsoportunk a gyerekek és a fiatalok voltak. Ezért is találtuk ki, hogy a múzeumpedagógiai gyermekfoglalkozások végterméke legyen egy stop motion videó, amelyet a gyermekek készítenek: a rajzaikkal, figuráikkal elmesélték Munk történetét a fényképezőgép előtt, ezekből a fotókból Lea Vidaković képzőművész, filmrendező egy kisfilmet vágott össze a gyermekművekkel, magukkal a gyerkőcökkel is. Így készült el a gyermekek szemével megszűrt Munk-életrajzi elemekkel tűzdelt kisfilm

 

Az óvodásoknak, általános iskolásoknak vezetett tárlatok után kézműves foglalkozásokon elevenítettük fel a tárlat tartalmát, központi elemeit, és ezeket készítették el a gyerekek: Munk Artúr I. világháborús Lenke nevű lovát, a katonaorvosként szerzett érmeit, orvosi katonatáskájának tartalmát.

 

Szerb nyelvű gyermekek részére Dunja Pešut szerbtanárnő kreatívírás-műhelyt tartott több napon át. A kiállítás és Munk irodalma inspirálta légkört és témákat a gyermekek által megfogalmazott írások nyilvános felolvasása zárta közönség előtt.

 

Fiatal, Topolya községbeli művészek lettek megbízva, hogy az általunk adott több tucat Munk-idézetből választva képzőművészeti alkotást hozzanak létre. Így Szenti Lilla, Vass Szabolcs, Klájó Adrián, Bacsa Melinda tizenkét munkát hozott létre, melyet elhelyeztünk a kiállítás tematikailag megfelelő tereiben. 

 

 Fotó: Topolya Község Múzeuma 

 

A kiállítás készítésével egy időben készült Munk Artúr Köszönöm addig is… Egy orvos életregénye című önéletírásának újrakiadása. Minket ért a megtiszteltetés, hogy a kiadásban együttműködő partnerként hatvan fényképet mellékelhettünk a kiadványhoz, így azt a kiállítás könyvesített verziójaként is fel lehet fogni, ráadásul sok idézet a kiállításban éppen ebből a könyvből való, de a kiállítás is értelmezhető a kötet 3D-s verziójaként. A kiállítás kísérőrendezvényeként mutattuk be az önéletírást a vezető szerkesztő, Negyela László Márk, a lektor, Hicsik Dóra, valamint a tudományos munkatárs, Vastag Gazsó Hargita társaságában. 

 

Ötletként merült fel, hogy a kiállítás ideje alatt készüljön el Mirnics Gyula közreműködésével a kiállítás weboldala, ahol is ugyanazon tematika szerint lehessen információkat szerezni, képeket, videókat nézegetni, mint ahogyan a kiállítás felépítését is kidolgoztuk. A weboldal a mai napig él és értékes információkat nyújt a kutatni vágyóknak. 

 

A kiállítás promotálásaként videófilmet hoztunk létre Vanyúr Ákos közreműködésével, aki a megnyitó és a tárlat kulisszatitkaiba adott betekintést. 

 

Az Egy élet regénye című kiállítás Facebook-oldallal is büszkélkedhet, ahol nemcsak a kutatók, hanem a gyerekek, fiatalok nyomon követhetik, milyen érdekesség, műsor, program várható a kiállítás kapcsán. 

kortárs, múzeumpedagógia, műhely, pályázat
2019-09-25 10:00
múzeum, múzeumpedagógia, műhely, pályázat
2019-09-27 09:00
képzőművészet, kiállítás, múzeumpedagógia, műhely, pályázat
2019-09-26 10:00