A Debreceni Irodalom Háza két időszaki kiállítását ajánljuk
Adybandi ébresztése – kiállítás és múzeumi nyomozás
A huszadik század elején Ady Endre új fejezetet nyitott a magyar líra történetében. Szakítva a már megszokottal, új stílust, új költői nyelvet teremtett. Pályája elején néhány évet Debrecenben töltött. Ebben az időszakban lett joghallgatóból újságíró, s kezdett első verseskötete, a Versek kiadásán dolgozni, ami 1899-ben meg is jelent Debrecenben. Szerelem, csalódás, titkos imádó, mulatság, versek, kardpárbaj, újságírás. Pár kulcsszó, melyekkel leírható az a röpke két év, míg Ady Endre Debrecenben tartózkodott. A költő halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás e hívószavak mentén enged bepillantást Ady Endre életének korai, debreceni időszakába. A tárlat az Álmodó Magyarok állandó kiállításba beépülve, arra folyamatosan reagálva mutatja be Ady Endre debreceni életének főbb kapcsolódási pontjait. A kiállítással szoros egységet alkotó múzeumi nyomozás keretében pedig az arra vállalkozók Ady Endre elveszett galléros köpönyegének titkát fedezhetik fel.
A kiállítás 2019. június 22-től 2019. december 31-ig tekinthető meg.
Hivatás az életért, mentők egykoron és napjainkban
Segíteni a balesetet szenvedőkön a legrégebbi korok óta kihívást jelent az emberiség számára. A korai vallási módszerekre és babonákra épülő megoldások azonban csak a felvilágosult abszolutizmus korában kezdtek ésszerűsödni, majd fokozatosan átkerültek az egészségügyi szakma oldalára. Ebben az időszakban a bajba jutottak orvos hiányában a borbélysebészekre voltak utalva. A borbélyok kezdetekben a sebészcéhek, majd 1770-től a Nagyszombati Egyetemen elindított orvos- és sebészképzés után, komolyabb felügyelet mellett, egyetemi berkekben szerezték a sebészi képesítést. Az általuk végzett beavatkozások többnyire a sebek, fekélyek, ficamok, törések kezelésében, foghúzásban, érvágásban, piócák használatában merültek ki. A 19. század végén elavultnak tekintett módszereik miatt a borbélysebészek működését rendelet szüntette be. Innentől a sürgősségi ellátás gyakorlata véglegesen orvosi feladattá vált. A Debreceni Irodalom Házának új időszaki kiállítása Hivatás az életért, mentők egykoron és napjainkban címmel az életbevágóan fontos folyamatot, a mentőmunka értékeit és a mentőszolgálat fejlődését a huszadik század elejétől napjainkig mutatja be. A tárlat azért került éppen erre a helyszínre, mert 1950. július 1-jén ebben az épületben alakult meg az Országos Mentőszolgálat debreceni állomása.
A kiállítás 2019. június 18-tól 2019. szeptember 30-ig tekinthető meg.
