A pályázók és a díj esélyesei

AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA 2016

A Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület hatodik alkalommal tavaly is meghirdette az év kiállítása pályázatot.

Vásárhelyi Tamás 2017-04-24 08:59
Cikk küldése e-mail:

 

A Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület hatodik alkalommal tavaly is meghirdette az év kiállítása pályázatot. Célunk, hogy az évente adományozott díjjal elismerjük és kitüntessük a legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállítást, egyben jó példákat mutassunk fel a hatékony, korszerű kiállítási kommunikációra, és javítsuk a magyarországi múzeumok közötti szakmai kapcsolatokat, együttműködést.

A zsűri kilenc tagból áll:

Bajzáth Judit biológus (Magyar Természettudományi Múzeum)

Deme Péter kultúraközvetítő (Pulszky Társaság)

Gózon Ákos szerkesztő (Élet és Tudomány)

Kalla Zsuzsa irodalomtörténész (Petőfi Irodalmi Múzeum)

Mányi István építész (Mányi Stúdió)

Rajcsányi Gellért szerkesztő (Mandiner)

Sári Zsolt néprajzkutató (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)

Janotka Mónika angoltanár (Magyar Képzőművészeti Egyetem)

Vásárhelyi Tamás biológus (Pulszky Társaság)



Az esélyesek alább következő rövid bemutatását más-más zsűritag írta, a szöveg után monogramjával jelöljük a szerzőt.


A pályázók

A pályázó múzeumoknak regisztrálniuk kellett a tárgyévben, és részletesebben is be kellett mutatniuk a kiállítást, a hozzá kapcsolódó közönségprogramokat, a médiamegjelenést. A felhívásra összesen 17 regisztráció érkezett, egy pályázó visszalépett, így a következő 16 kiállítást vizsgálta a zsűri:

Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum, Budapest – #moszkvater – A Széll Kálmán tér története időszaki kiállítás

Dobó István Vármúzeum, Eger - „Lőpor füst – kövek között” Kazamata kiállítás (állandó kiállítás)

Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre – CHIHARU SHIOTA: EMLÉKESŐ (időszaki kiállítás)

Gödöllői Városi Múzeum – A mi városunk és A gödöllői művésztelep (állandó kiállítások)

Intercisa Múzeum, Dunaújváros – Szent Flórián katonái – a tűzoltóság története (időszaki kiállítás)

Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest – „igéző virágok szemlélésében” – Haynald Lajos hagyatéka (időszaki kiállítás)

MMKM Elektrotechnikai Gyűjtemény, Budapest – „Hírbe hozzuk magunkat” (időszaki kiállítás)

Móra Ferenc Múzeum, Szeged – Pompeji - Éle és Halál között a Vezúv árnyékában (3 összefüggő időszaki kiállítás)

Néprajzi Múzeum, Budapest – Betlehem „nagy dolgok a jászolnál történnek” (időszaki kiállítás)

Óbudai Múzeum, Budapest – Játék a városban időszaki kiállítás

Paksi Városi Múzeum – Paksi Metszet (állandó kiállítás)

Pesterzsébeti Múzeum, Budapest – ”Doktor úr kérem…” Egészség-ügyek és orvos történetek Pesterzsébeten a XX. században (időszaki helytörténeti kiállítás)

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest – Háromszázezer magas Cé – Simándy 100 (időszaki kiállítás)

Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum, Budapest – Vízizrí. Munkáskultúra a Duna partján (időszaki kiállítás)

Tatabányai Múzeum, Tatabánya – Metamorfózis – Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében (állandó kiállítás)

Türr István Múzeum, Baja – A fény régészete - A természetes fény szerepe az őskori ember életében (vándorkiállítás a 2. helyszínen: Balatoni Múzeum, Keszthely)


A bíráló bizottság sok szempontból vizsgálta a kiállításokat, miután minden pályázó kiállítást legalább 2, legfeljebb 8 zsűritag látogatott meg, és a részletes bemutatkozásukat is áttanulmányozta. A tájékozódás után tartott ülésén választotta ki „Az év kiállítása 2016” díjat elnyerő, a zsűri különdíját elnyerő, és valamilyen kiválóságáért oklevélben dicséretet kapó kiállítások körét. Ezeket a kiállításokat alább röviden bemutatjuk.

Az eredményhirdetésre a Múzeumok majálisa sajtótájékoztatójának keretében, május 19-én kerül sor, a díjakat pedig a majálison adjuk át, a Nagyszinpadon, 20-án szombaton.



Az esélyes kiállítások, amelyek közül a díjazottak és oklevéllel jutalmazottak kikerülnek

Kiscelli Múzeum (a BTM tagintézménye), #moszkvater – A Széll Kálmán tér története


Buda ikonikus tere kultikussá vált budapesti helyszín, amely különböző neveken ismert a ma élő generációk számára. A tárlat a tér történetét, emlékeit, múltját és jelenét dolgozta fel, az átalakuló tér eltűnő emblematikus elemeinek begyűjtésével, az egykori és mai térhasználók közösségi emlékezetének megidézésével és dokumentálásával, törekedve a lehető legnagyobb teljességre, majdnem teljes sikerrel. A terület történetének alapos áttekintése tematikusan mutatta be a közlekedés, a városszövet, az építészet és az élettér témakörét. Ám a kiállítás leginkább vonzó és sokakat megérintő része kétségkívül a templomtér földszintjén kialakított Emléktér volt, középpontjában az egykori Moszkva téri órával, ami egyben az emlékgyűjtés színtere is. A látogatók végül megpihenhettek a múzeum kertjében, kortárs szerzők térhez kötődő irodalmi alkotásai között. A saját gyűjteményekre, valamint az azokat is gazdagító tárgy- és emlékgyűjtő pályázatra épülő többrétegű tárgyi, vizuális és hangzóanyag, a korszerű kiállítási megoldások és a számos kapcsolódó izgalmas rendezvény és múzeumpedagógiai program mellett kiemelendő a formabontó, innovatív kommunikációs eszközök hatásos alkalmazása, a rendkívül erős médiajelenlét. (DP)



Dobó István Vármúzeum, „Lőpor füst – kövek között” Kazamata kiállítás


 

Beteljesíti a történelmi városba utazók várakozását az egri Vármúzeumban rendezett „Lőpor füst – kövek között” című kiállítás. A rendezők jó arányban és jól megkülönböztethetően gazdálkodtak a hiteles történeti és a Gárdonyi Géza regényéből vett irodalmi forrásanyaggal. A múlhatatlan sikerű, Egri Csillagok film képernyőn történő vetítése fantáziás hátteret nyújt a történelmi valóság bemutatásához. A pincetermekben és a kazamata járatokban megelevenednek a végvári élet mozzanatai, a haditechnika, a hiteles viseletek. A várrekonstrukció és a vitézek modelljei, a fegyverzet bemutatása, a térkép, tablók és képanyag, a feliratozás valamint a képernyőkön futó programok gazdag és maradandó benyomást keltenek az egri hősök védekező hadviseléséről.

A kiállítás költségkerete talán elviselt volna több interaktivitást. Végezetül egy praktikus tanács: már a jegyváltáskor feliratozni, vagy szóban tájékoztatni kellene a látogatókat a kazamatákban várható hőmérsékleti viszonyokról. (MI)



Magyar Természettudományi Múzeum, „igéző virágok szemlélésében” – Haynald Lajos hagyatéka


 

A kiállítás bravúrosan ötvözött, s valósított meg egyszerre  két célt. Ötletgazdagon, interaktív elemekkel állított emléket a 200 éve született botanikusnak, gyűjtőnek, egyházi vezetőnek és mecénásnak. Haynald pályaívén túl szemléletes képet festett a tárlat a kor szellemi közegéről, melyben az érsek központi szerepet játszott, Liszt Ferenctől Herman Ottóig számtalan neves szereplőt felvonultatva. A kiállítás látványos enteriőr-sarkai, a bejáratnál kialakított Haynald-útvonaltérkép, a kor virtuális közösségi hálója mind-mind átélhetővé és emlékezetessé tették ezt a tudományos és művészi atmoszférát.
Ugyanakkor egy életrajz, vagyis egy konkrét történet apropóján kapcsolódott az MTM egy évvel azelőtt indított Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? című tudománykommunikációs sorozatához is, melynek célja, hogy kiállítások segítségével bemutassa, mennyi mögöttes, interdiszciplináris, több tudományágat érintő információ derülhet ki például egy herbáriumi lap vizsgálata során, amiért is indokolt és fontos megőrizni és kutatni a természetrajzi gyűjteményi anyagokat. (GÁ)



Paksi Városi Múzeum, Paksi metszet

 

 

Az 1993-ban alapított Paksi Városi Múzeum több mint 20 éves állandó kiállítása újult meg 2016-ban. A Deák-ház néven is ismert Szeniczey kúria az Új Széchenyi Terv Dél-Dunántúli Operatív Program támogatási rendszernek köszönhetően került felújításra és ad otthont ezentúl a múzeumnak. A Paksi Metszet című, közel 1000 m2-es állandó kiállítás Paks és környékének 2 millió éves történetét dolgozza fel, nem hagyományos helytörténeti koncepció Különböző nézőpontból mutatja be Paks és közvetlen környéke régészeti-, történeti- és kulturális-természeti örökségét. A több, de tematikailag összekapcsolódó kiállítási egység (Régiségtár, Emléktér, Dunatár és Paksi löszfal) egy-egy metszetét adja a Duna által meghatározott táj- és kultúra történetének. Az összetett témát, többszintű, interaktív interpretációs eszközökkel teszi befogadhatóvá a látogatók különböző csoportjai számára, lehetőséget teremtve az élmény-alapú ismeretszerzésre. (BJ)



Pesterzsébeti Múzeum, “Doktor úr kérem…”

 

 

A jó kiállítás egyik ismérve, hogy a látogató több ismerettel távozik, mint ahogy érkezett. A Pesterzsébeti Múzeum “Doktor úr kérem…” című helytörténeti kiállítása, amely a városrész egészségügyének 20. századi történetét dolgozza fel, megfelel ennek a kitételnek, ugyanakkor nem csak pesterzsébeti lakosok számára kínál érdekességeket.

 

A kiállítás szövegei informatívak, közérthető nyelven vannak fogalmazva, a rengeteg képi illusztráció is segíti a látogatót, hogy bele tudja élni magát a témába. Elgondolkodtató, néha meghökkentő, olykor ma már viccesnek tűnő tudósításokat is olvashatunk korabeli balesetekről, emellett egészséges életmódra buzdító plakátok, a korszakot ábrázoló fotók és ábrák tarkítják a kórházat, rendelőt idéző enteriőröket. Egyszerű, de ötletes elemek jól bizonyítják, hogy az interaktivitást nem csak a számítógépes képernyők és tabletek jelentik, a látogató például saját maga által kitöltött és lepecsételt Tisztiorvosi bizonyítványt, vagy akár Házassági tanácsadásról szóló igazolást vihet magával.

A kiállítást  –  kis alapterülete és alacsony költségvetése ellenére – átgondolt dizájn és színhasználat jellemzi, látszik, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető legnagyobb lelkesedéssel és gondossággal használták fel. (JM)



Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Háromszázezer magas cé – Simándy 100

 

 

Népszerű, sikeres színpadi művészek életművéről rengeteg emlék marad fenn. Plakátok tükrözik szerepeit és utalnak sikereire, kritikák méltatják vagy bírálják teljesítményét, és esetleg megőrződnek a színpadi ruhák, kellékek. Simándynem élt olyan régen, így nyilván ilyen-olyan hangfelvételek is megmaradtak utána.

Aki ilyen közhelyes kiállítást képzel el, nagyot téved. A termekben való haladást végig kalandos felfedezéssé teszik a nem szokványos életutat végigkísérő, hangulatos életképek avagy enteriőrök. A művész vívódásoktól sem mentes életének dokumentumai, köztük a támogatók, segítők és rajongók írásai, esetleg tárgyai, látványos színpadi jelenet-féle és felvétel, végül a visszavonultabb időskor relikviái alkalmasak arra, hogy végig ébren tartsák az érdeklődést, újra és újra valami újat mutassanak.

A hanganyagról külön szólni kell. A szegény származást szimbolizáló néprádió hangja keltette hangulattól eljutunk a legismertebb, nagy tenorok teljesítményét összehasonlító interaktív készülékig – és ámulhatunk azon, hogy a mi Simándynk közéjük tartozik. Ez a kiállítás sok meglepetéssel szolgált! (VT)



Tatabányai Múzeum, Metamorfózis…


 

Új állandó kiállítás nyílt a Tatabányai Múzeumban Metamorfózis - Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében címmel. A várostörténeti, avagy régiótörténeti kiállítások tervezése, összeállítása egyszerre hálás és kihívásokkal teli feladat, hiszen sok helyen, sok esetben az ismert megoldásokhoz képest nehéz újat mondani, újszerűen bemutatni egy-egy vidék történetét.

A Tatabányai Múzeumnak sikerült magasan megugrania a lécet: új kiállítása kiemelkedik a helytörténeti kiállítások átlagából. A természeti környezetre, a természet és a mindenkori helyi lakosság kölcsönhatásaira, és a természet védelmének fontosságára fókuszáló kiállítás egyszerre mutatja be a régmúltat, Tatabánya utóbbi évtizedeit és a jelen kihívásait. Átlátható, jól bejárható útvonalon mutatja be több ezer év történetét, tudatosan választott színhasználat, áttekinthetően elhelyezett kiállítási tárgyak, leletek és befogadható mennyiségű, közérthető feliratok segítik a tájékozódást.

A kiállítás tagoltan mutatja be Tatabánya történelmének egyébként jól elválasztható fejezeteit az őskortól a bányavárosig. A tűz ropogásától a madárcsicsergésen át a bányazörejekig hangban is életre keltik a város különböző korszakait. A terepasztal és néhány kisebb interaktív megoldás játékosabbá teszi a kiállítást.

Végső soron mind a gyerekek, mind a felnőttek, valamint helyiek és máshonnan érkezők számára is izgalmas módon, a lényegre koncentrálva, befogadható mennyiségben, de mégis újszerűen tudja bemutatni a Tatabányai Múzeum új kiállítása a város és környéke történetét. (RG)



Az Év kiállítása-díj eddigi díjazottjai (az átadás évében)

2011
Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre): Észak-magyarországi falu tájegysége

2012
Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest): Ki vagyok én? Nem mondom meg… Petőfi választásai

2013
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság (Pannonhalma): Van egy kert – Útikalauz monostori kertekhez

2014
Rippl-Rónai József Emlékház, Róma Villa (Kaposvár): Új állandó kiállítás

2015
Herman Ottó Múzeum (Miskolc): „Elit alakulat” – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői


2016

József Attila Emlékhely (Budapest): Eszmélet

 

A zsűri javaslatát a Társaság választmánya elfogadta, és ennek érdekében változtatunk az idei kiíráson, hogy egy adott évben az azévi évszámmal lehessen kitüntetni a legjobbnak talált kiállítást. Az új kiírás hamarosan megjelenik, várjuk az új kiállításokat, pályázókat.



 
Baselitz. Újrajátszott múlt
 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...