Megkerült kincsek nyomában

A Gyöngyösi Kincstár kegytárgyai

Kalandos múlt, leleplezett bűnözők. Megrongált tárgyak, amelyek megcsonkított állapotukban kerülhetnek kiállításba.

Kiss Balázs Levente 2012-11-14 12:00
Cikk küldése e-mail:

Október utolsó napján szolgáltatta vissza a sajtó számára is nyilvános eseményen a Gyöngyösi Rendőrkapitányság azokat a kegytárgyakat, amelyeket 2012. augusztus 20-ra virradó éjjel tulajdonítottak el egy betörés során a Gyöngyös Fő terén álló Szent Bertalan-templomból. A kegytárgyak egyben múzeumi kiállítási tárgyak: elrablásukig a Gyöngyösi Kincstár néven ismert egyházi gyűjteményi anyagba tartoztak, hamarosan pedig egy új tárlaton válnak megismerhetővé, a tervek szerint a jelenlegi, barbár módon szétdarabolt állapotukban.

Fotó: Wikpedia

„Nemcsak a zeneszerető emberek, hanem a helyi kultúra és az értékek megőrzése iránt elhivatott emberek fogtak most össze, hogy némileg enyhítsék a keletkezett anyagi kárt, és gyógyítsák azt a lelki sebet, melyet a betörők okozta gyalázattal Gyöngyös város jelképe, a Szent Bertalan-templom szenvedett el” – foglalta össze megnyitóbeszédében gondolatait dr. Réthy Béla, Gyöngyös város alpolgármestere október elsején, a zene ünnepén rendezett jótékony célú koncerten a gyöngyösi Szent Bertalan-templomban, melyet a Mátra Művelődési Központ szervezett a Pátzay János Katolikus Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével. A zenei esten végül 109 ezer forint adomány gyűlt össze, mellyel kapcsolatban Juhász Ferenc plébános-kanonok, az illetékes Gyöngyös-felsővárosi Római Katolikus Egyházközség vezetője a koncert után megerősítette, riasztó berendezés telepítésére költik, ami ez idáig hiányzott a templomból. Viszont a történtek ismeretében jó lett volna, ha van korábban is ilyen berendezés, hiszen akkor nem tudnak könnyűszerrel bejutni az épületbe a tettesek, akik 2012. augusztus 19-ről 20-ra virradó éjjel muzeális értékű kegytárgyakat tulajdonítottak el a templomból, valamint a perselyekből mintegy 250 ezer forintot.

 

Gyöngyösi Kincstár: újabb epizód a kalandregényben

A Gyöngyösi Kincstár, melynek gyűjteményi anyagához tartoztak az ellopott kegytárgyak, 1990-ben jött létre, az esztergomi főszékesegyházi kincstár után a második legnagyobb egyházi gyűjteményként. Az egyházközség ötvöstárgyaiból rendezett kiállítás sajátossága és értéke

Fotó: Fortepan

többek között az is, hogy nem az egyházmegye vagy a térség anyagait tartalmazza, hanem a gyöngyösi Szent Bertalan-templom kincseiből áll.
A második világháború végén az egyházközség három tagja elhatározta, hogy a benyomuló szovjet fegyveres erők elől elrejtik az értékes tárgyakat. Elásták őket, és megesküdtek, hogy amíg a szovjet csapatok hazánkban állomásoznak, senkinek sem árulják el a rejtekhelyet. A műkincsek 1944 és 1967 között a templom tornya alá ásva és elfalazva várták a szebb napokat. Mivel a szovjet csapatok tartózkodása a vártnál is hosszabbra nyúlt, a rejtekhely ismerői közül pedig időközben ketten elhunytak, az akkori plébános intézkedni kényszerült. Félő volt, hogy a titok az utolsó közreműködő halálával sírba száll, ám hosszas rábeszélés után sikerült szóra bírnia a még élő egyetlen tanút.

 

A világ utolsó 14 darabjából hét Gyöngyösön

Így történt, hogy 1967-ben a föld mélyéből monstranciák, kelyhek, füstölők, textíliák, miseruhák, szobrok és könyvek kerültek elő. A negyvenhárom ötvösmű mind számában, mind korát illetően jelentős értéket képvisel. Egyedinek és különlegesnek számítanak a Felvidékről származó, 15–16.

Szent Korona Ház
Fotó: Panoramio.com

századi bőrtűs-filigrános kelyhek. Az egész világon tizennégy ilyen létezik, ebből a Gyöngyösi Kincstár hetet őriz. A kelyheket, cibóriumot, úrmutatót és egyéb tárgyat kiemelt egyházi eseményeken egészen 1934-ig használták. Az épségben előkerült tárgyakat 1967-től a plébánia különböző helyiségeiben helyezték el a rendszerváltásig, majd 1990-ben létrejött az úgynevezett Szent Korona Ház emeleti termében a mintegy százötven tárgyat felvonultató kiállítás.

A jelenleg a plébániának helyet adó Szent Korona Házat Gróf Almásy Pál építtette 1784-ben. Az Almásy grófok koronaőrök voltak. A ház a nevét azután kapta, hogy 1806-ban Napóleon és csapatai elől ide rejtették, és negyvenhárom napig itt őrizték a Szent Koronát. 2012 júniusáig ez az épület adott otthont a plébánia mellett a Gyöngyösi Kincstárnak is, ekkor ideiglenesen bezárták.

 

300 millió forint összköltségű beruházás, „látvány restaurátorműhellyel”

Június 15-én nyílt ugyanis a Gyöngyösi Kincstár időszaki kiállítsa a Szent Bertalan-templom északi karzatán. A kiállítási anyag egy részének átköltöztetésére azért volt szükség, mert európai uniós támogatással új kiállítóterek kialakítását is magában foglaló projekt indult. A Gyöngyös-felsővárosi Római Katolikus Egyházközség 235 millió forintot nyert ez év tavaszán, az Új Széchenyi Terv keretében, az önrésszel együtt közel 300 millió forint összköltségű beruházás megvalósítására. A beruházásban 140 négyzetméternyi új kiállítóteret alakítanak ki a liturgikus ötvöstárgyak, könyvek, dokumentumok és textíliák bemutatására. Emellett egy 76 négyzetméteres, audiovizuális eszközökkel felszerelt oktatóterem is létesül. A tárlat kuriózuma lesz az az ötvös- és textilrestaurátor műhely, ahol a látogatók nyomon követhetik az ötvöstárgyak és a ruhaneműk készítését, restaurálását. A templomi karzatra költözött kiállítási tárlókba a nyáron elővigyázatosságból a legértékesebbnek ítélt darabokat nem helyezték ki, azokat máshol őrizték, és őrzik ma is.

 

A fabarakk és az üvegépület között

A Szent Korona Ház átalakításával és a kincstár anyagából a templomi karzaton nyílt kiállítással párhuzamosan azonban egy másik beruházás is folyik a Szent Bertalan-templom északi oldalán. Itt még 1992-ben kezdődött régészeti feltárás, ahol a kora középkori Szent Anna-kápolna falmaradványait, pincéjét próbálták meg láthatóvá és látogathatóvá tenni. A kilencvenes évek elején azonban a régészeti munkára szánt pénz hamar elfogyott, így az ásatási hely fölé fabarakk került, amely az elmúlt 20 évben szinte városképet meghatározó, bár nem túl esztétikus építménnyé vált. 2012 tavaszán azonban a Gyöngyös egész belvárosát érintő, „Funkcióbővítő városrehabilitáció” fantázianevet viselő, szintén nagyrészt uniós pénzt tartalmazó egymilliárd forintos projekt részeként ez év tavaszán a fabarakkot bontani kezdték, hogy a helyére a közönséget is befogadni képes üvegépület kerüljön. Az építkezés még augusztusban is tartott. Ezt használták ki a tolvajok.

 

Mise helyett

Augusztus 20-án reggel Gyöngyösön is az államalapítás és az új kenyér ünnepére készült a város, és a hagyományosan ehhez tartozó reggeli szentmisére, amelynek a Szent Bertalan-templom ad helyet. A misére érkezők azonban az épület előtt rendőrautókkal, bent pedig helyszínelő rendőrökkel találkozhattak. Az éjszakai betörés az első jelek szerint profi munkának bizonyult, a tolvajok tudták, miért jöttek. Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője akkor még arról nyilatkozott, hogy a betöréses lopás során több perselyből mintegy 200-250 ezer forintot vittek el a betörők, akik a templom karzatáról a muzeális értékű kegytárgyak közül ötöt loptak el. Ezek értékét a szóvivő egymillió forintot meghaladónak becsülte. Az eltűnt kegytárgyak előkerítése érdekében tárgykörözést rendeltek el. Lázár Levente ekkor hozzátette azt is, hogy a tárgykörözés akkor lehet eredményes, ha az ismeretlen tettesek nem olvasztják be, vagy nem darabolják szét az eltulajdonított értékeket. A szóvivő ugyanakkor megjegyezte, az „elkövetők egyébként az épület északi oldalán zajló ásatáson talált szerszámokat használták a bejutáshoz”. Juhász Ferenc plébános-kanonok ekkor háromszázezer forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel.

 Október 20-án aztán nem várt fordulat következett be. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságtól származó információ szerint a tolvajok a Gyöngyöstől mintegy 20 kilométerre fekvő Jászárokszállás és Visznek között egy rendőri ellenőrzés során lebuktak. Autójuk csomagterében több zsáknyi használt gyermekruha között elrejtve találták meg a Gyöngyösről ellopott öt ritka kegytárgyat. Soltész Bálint rendőrségi szóvivő közlése szerint a jármű vezetőjét és utasát előállították a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon, ellenük nagyobb értékre elkövetett betöréses lopás és orgazdaság megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A gyors rendőrségi sikert persze segítette az is, hogy a jelek szerint nem csak a törvényeket teljes mértékben tisztelő állampolgároknak nem volt ínyére a Szent Bertalan-templom kifosztása. Így a profi módon megszerzett portékájuktól minél előbb pancser módon szabadulni kívánó tolvajok kilétéről és szándékáról hamar hasznos információval rendelkezhetett a rendőrség.

 

Megkerült, de milyen állapotban?

Az elfogás tényét közlő információt követően tizenegy nappal, október 31-én már arra a sajtótájékoztatóra várták az érdeklődőket, amelyiken Balogh Tibor rendőr alezredes, a Gyöngyösi

Rendőrkapitányság vezetője visszaadta a kegytárgyakat Juhász Ferenc plébános-kanonoknak. Juhász Ferenc örömét fejezte ki, hogy az értékes kegytárgyak előkerültek. Hálája jeléül a gyöngyösi rendőrségnek adományozta azt a háromszázezer forintot, amit korábban nyomravezetői díjként személyesen ajánlott fel. Nem adott viszont örömre okot, hogy a visszakerült öt tárgyat a tolvajok jelentősen megrongálták. A két legértékesebb darabot, egy Mária Terézia-korabeli cibóriumot, vagyis áldozási ostya őrzésére szolgáló kelyhet, és egy ereklyetartót szétszedtek és feldaraboltak.

Az aranyozott réz cibórium alja a 17. századból való, a magyar Szent Koronát formázó ezüstfedő később került rá. Van egy párja is, amely az osztrák császári fejfedőt mintázza, de éppen azért került a kiállításba, mert ez inkább kapcsolható a Szent Korona Ház történetéhez – magyarázta Juhász Ferenc plébános-kanonok, majd hozzátette: szerencsére a szétdaraboláskor nem jártak el annyira barbár módon, hogy ne volna helyrehozható.

 

Szétdarabolt tárgyak a vitrinben

Egy másik súlyosan károsodott tárgy egy ezüst ereklyetartó. A Páduai Szent Antal, Paolai Szent Ferenc és a pestisben elhunyt Gonzága Szent Alajos csontdarabjai elvesztek, illetve még nem kerültek elő – fogalmaz a plébános-kanonok. A megrongált tárgyakkal kapcsolatban a jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv, hogy így, szétdarabolt, megcsonkított állapotukban lesznek megtekinthetők az új kiállításon, egy külön tárlóban.

– Szeretnénk, ha a látogatók nemcsak csodálkoznának, hanem meg is döbbennének – tette hozzá Juhász Ferenc –, és amikor már lelkileg is készen állunk arra, hogy ez az állapot változtatható, akkor természetesen ki lehet majd javítani a megrongált tárgyakat az új kiállítás ötvös- és textilrestaurátor műhelyében.

 

Cél: évi 40 ezer látogató

A Gyöngyösi Kincstár korábban voltaképpen egyetlen, nagyjából száz négyzetméteres teremben zsúfolódott össze. Egy-egy tárlóban a nagyobb figyelmet igénylő tárgyak szorosan egymás mellé, alá és fölé kerültek. Az új kiállítás alapvető koncepciója, hogy a javarész 16–17. századi kegytárgyak, palástok és egyéb liturgikus ruházati darabok, melyeknek mind megvan a maguk története, most jobban elosztva, a mutatósabbak külön-külön tárlóban elhelyezve, nagyobb figyelmet kapjanak. Multimédiás eszközök segítségével bemutathatóvá válik a Szent Korona Ház története, az Almásy család koronaőri tevékenysége és az az időszak, amikor a napóleoni háború elől a 19. század elején csaknem másfél hónapig a szóban forgó gyöngyösi épületben őrizték a magyar koronát.

 – A kiállításban az a történet is megjelenik, amikor a szovjet csapatok 1944. novemberi benyomulása előtt a kincseket elrejtették, majd évtizedek múlva megtalálták őket. Szerencsére elég jó fotó készült arról a pillanatról, amikor a torony tövében elfalazott fakazettát kibontották – tette hozzá Juhász Ferenc plébános-kanonok. A multimédiás eszközök és a létesítendő ötvös- és textilrestaurátor műhely segítségével pedig nemcsak az egyedi bőrtűs-filigrános kelyhek készítésének szakmai titkaiba pillanthatnak majd be a látogatók, hanem átfogóbban a restaurátor szakma egészével is megismerkedhetnek. Mindehhez az alkalmazotti létszám is bővül, hiszen a régi kiállításhoz két és fél státusz, az újhoz négy fővel több, hat és fél státusz tartozik majd. Ennek a létszámnak kell majd kezelnie a korábbi évi 8-9 ezerhez képest a tervek szerint évi 40 ezer látogató fogadását. Ez egyébként nem tűnik elérhetetlen célnak annak tükrében, hogy a kiállítás az ország második legnagyobb egyházi gyűjteménye, fontos kulturális, ipar- és vallástörténeti értékeket mutat be; a gyalog két percre található Mátra Múzeum éves látogatottsága is közelít az évi százezres nagyságrendhez.

A Gyöngyösi Kincstár új kiállításának az ellopott, ám megkerült kegytárgyakkal – bár pontos dátum még nincs – a tervek szerint 2013 elején kell megnyitnia kapuit a látogatók előtt.

Csoda Gyöngyösön

Válogatás a Magyar Múzeumok archívumából

A 2002. év újabb kiemelkedő állomás a gyöngyösi Mátra Múzeum 1887 óta tartó történetében. Az esztendő végére készült el, muzeológusok és építész szakemberek összehangolt munkájának eredményeként, a múzeum új...

2009. június 06. Fűköh Levente

Felújítás – egy különleges kiállítás apropója

Németországban szerencsés kimenetelű is lehet, ha egy múzeum renoválás miatt évekre bezár: a gyűjtemény nem hogy nem kerül raktárba, hanem egyéb darabokkal kiegészülve, egy másik városban rendezett kiállítás...

2011. augusztus 08. Kocsis Alexandra

Elrabolt műkincsek tértek vissza Afganisztánba

Csaknem húsz évvel elrablásukat és külföldre csempészésüket követően több mint nyolcszáz műkincs térhetett haza Afganisztánba a British Museum segítségével.

2012. július 07. MTI
 
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
 
Gésák a Duna-parton. A japán kultúra hatása a magyar művészetre
    Muzeumok.hu Rss betöltése...