Köves gyűrű, arany főkötő

FELTÁRÁS

Milyen titkokat rejt a Dobó család kriptája?

Zay Orsolya 2017-05-05 10:49
Cikk küldése e-mail:

Feliratos gyűrű

A várháborúk kora a magyar történelem egyik legismertebb időszaka. Ha megkérdezzük az utca emberét, valószínűleg a hozzánk időben közelebb álló 20. század mellett, ebből a korszakból tud a legtöbb történelmi eseményt és nevet felsorolni. Köszönhető ez a török elleni heroikus küzdelem korabeli propagandájának, illetve a 19. századi nemzeti romantika érdeklődésének is. A századfordulón Gárdonyi Géza tette halhatatlanná Eger várát és maroknyi védőjét Dobó István várkapitánnyal együtt az Egri csillagokkal, az egyik legkedveltebb magyar történelmi regény megjelentetésével.



Fémszálas paszománycsík valószínűleg egy szoknya aljáról

 

De mennyit tudunk a valódi Dobóról, az igazi történeti személyről? Életét ma kisebb regények, illetve részleges történeti feldolgozások által ismerhetik meg az érdeklődők, mégis úgy tűnik, tartogat a régészet és történettudomány meglepetéseket a főkapitány és családjának életéről a mai kutatók számára is.

A Dobó István Vármúzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai 2017. április elején Tőketerebesre utaztak, hogy a 2006-2008-ban feltárt Dobó kripta anyagát újra átnézzék. Az egri múzeum évtizedes barátságot ápol Dobóruszka település lakóival, akik 10 évvel ezelőtt kezdeményezték a régészeti feltárást, hogy többet megtudhassanak egykori patrónusaik, a Dobó család történetéről.



zománcos-gyöngyös boglár

 

A legendák és a történeti források alapján is valószínűnek tűnt, hogy Dobó Istvánt és közeli családtagjainak egy részét a 16. század második felében a család előnevét is adó Ruszkán temették el. Mégis izgalommal várták a feltárást mind a település lakói, mind pedig a tőketerebesi és az egri múzeum munkatársai.



Ruháról származó zsinór és paszománydíszek

 

 

Több női és gyermek, illetve egy férfisír került elő a munkálatok során. Ez utóbbit antropológiai felépítése és életkora miatt Dobó Istvánhoz kötötték, bár DNS vizsgálatra nem került sor hiteles összehasonlító minta hiányában. Az idős férfi arcáról rekonstrukciót készített a Természettudományi Múzeum munkatársa, Papp Ildikó, a leletek viszont a tőketerebesi múzeumba kerültek, feldolgozásuk elmaradt.


Ékköves gyűrű


Most, tíz évvel később úgy tűnik a technika fejlődése és a körülmények is lehetővé teszik, hogy az emberi maradványokkal együtt előkerült leleteket is tanulmányozzák. Az elsődleges, áprilisi áttekintés után is tanulságos eredményekre derült fény: az eddig ismert kora újkori kripták, temetők sírjaihoz képest - mint Sárospatak, Miskolc vagy a debreceni Dobozi temető leletanyaga – a 16. század végére datálható ruszkai sírok halottai valóban az egyik legrangosabb főúri család tagjai lehettek. Olyan minőségi paszományok, csipkék, kötött gombok és ékszerek kerültek elő, amelyek ritkán, csak néhány múzeum ötvös gyűjteményében figyelhetőek meg. A fazettázott, zománcos díszű gyűrűk, gyöngyös pártára való boglárok és valószínűleg aranyozott női hajháló mind a korszak leggazdagabb főúri családjának reprezentációját mutatják, még a „halál árnyékában” is. Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója ígéretet tett Beáta Kereštanová tőketerebesi igazgató-asszonynak, hogy a közös munka folytatódni fog. Régészek, viseletkutatók, történészek, ötvös-restaurátorok és a mai modern digitális technikával dolgozó szakemberek bevonásával, a legmodernebb eszközökkel mérik és dolgozzák fel a ruha- és ékszermaradványokat, melyek az egri hős és családtagjai mellé kerültek a túlvilágra vezető úton.


zománcos karkötő

Fotós: Szinok Gábor

 
Baselitz. Újrajátszott múlt
 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...