A bérgépész, aki lefotózta a multikulturalizmust

HIELSCHER

Aki meg szeretné tudni, milyen volt a multikulturális Románia, nézze meg Kurt Hielscher fotóit. Néprajzosoknak kötelező!

Gurzó K. Enikő 2017-03-13 09:10
Cikk küldése e-mail:

Kis időre kilépünk a múzeumi archívumok világából, mert most az egyszer biztosan érdemes. Kurt Hielscher szépiában tündöklő fotográfiái ugyanis olyan színben tüntetik fel a 20. század harmadik évtizedének Romániáját, amelyre még a legalaposabban dokumentált szakkönyv sem képes. Egyetlen fényképe ezer leírt sort ér, hacsak nem többet. Az eBay webáruházban 200 amerikai dollárt kérnek el azért az albumért, amely háromszáz Hielscher-fotón mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtti Romániát. A mezítlábast és az etnikailag sokszínűt.

 

 

Kurt Hielschert 1931-ben érkezett a kelet-európai országba, az akkori román nemzeti egységkormány külön meghívására. Munkáit nyilván propagandacélokra használták, vagy csak szerették volna, a megrendelés időpontja mindenesetre politikai célokat sejtet. Korábban Német-, Spanyol- és Olaszországot járta be kamerájával a német mester, de Norvégiát, Dániát és Jugoszláviát is végigfényképezte. Román megbízói bizonyára láthatták portfólióját, és úgy gondolták, éleslátása, precizitása tökéletes munkatársukká avatná. Túl sokat ezt illetően nem tévedtek.

 

 

Hielscher Sziléziában született 1881-ben, végigdolgozta az első világháborút, majd több évtizedes tapasztalattal az akkor még új államalakulatnak számító Romániát is bebarangolta, lefotózta. Több ezer felvételen örökítette meg a tradicionális falut és a fejlődő várost, beleértve az erdélyieket is: sajnos ezek jelentős része elveszett. Anélkül, hogy tisztában lett volna a helyi erőviszonyokkal és munkája valódi értékével, olyan népcsoportokat, foglalkozásokat és (nép)szokásokat dokumentált, amelyeket azóta felemésztett a modernizáció.

 

 

A máig rejtőzködő Hielscher nem művészi alkotásokat hagyott az utókorra, hanem hiteles történelmi pillanatokat. Bár megvalósításukat nézve fotográfiái precízek, a valóságon látványosan nem szépítenek és nem rontanak, csupán ideológiailag értelmezik át és egységesítik az ország több forrásból táplálkozó eklektikus múltját. Válogatott képgyűjteménye 1933-ban jelent meg Leipzigban, néhány részlete a világhálón kering reményteljesen.

A kommunista fogyasztó értéktára

TEMESVÁR

A magánalapítású pincemúzeum abba a román aranykorszakba vezet vissza, amikor az üzletekben már semmi sem volt kapható, s mindenki attól félt, hogy elviszi a fekete autó.

2015. június 06. Gurzó K. Enikő

A társadalomkutatás fotódokumentumai

A Román Paraszt Múzeuma

Létezik egy hely Bukarestben, amely nemcsak, hogy az ország egyik legkorszerűbb közgyűjteménye, hanem valóságos paradicsoma (is lehetne) a társadalomkutatónak.

2017. március 03. Gurzó K. Enikő

Az ezerszemű fotóriporter

BERMAN

Egy faládában találták meg a felvételeit, amelyek a későbbiekben a legjelentősebb romániai néprajzi múzeum fotótárának az alapdokumentumai lettek. Iosif Berman továbbra is felfedezésre vár.

2017. március 03. Gurzó K. Enikő
 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
 
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...