Koronázási érmek és zsetonok

KÖNYVAJÁNLÓ

Coronatio Hungarica in Nummis. A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916) címmel új könyvet vehetünk a kezünkbe!

Magyar Múzeumok Online 2017-02-25 08:45
Cikk küldése e-mail:

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének berkein belül jött létre 2012 nyarán Pálffy Géza vezetésével az a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport, amely az Állami és nemzeti reprezentáció az újkori Magyarországon: A magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916) című projekt keretében a Szent Korona újkori históriájának, valamint ezen időszak magyar uralkodókoronázásai történetének szisztematikus kutatását és feldolgozását tűzte ki célul. Az interdiszciplináris összetételű, történészekből, levéltárosokból, művészettörténészekből, régészekből és numizmatikusokból (közülük hárman a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai) álló kutatócsoport számos kiemelkedő eredményt ért el, amelyeket konferenciákon, kiállításokon, valamint száznál is több tudományos cikkben, illetve tucatnyi önálló kötetben mutattak be a nyilvánosságnak. Ez utóbbiak sorába tartozik a kifejezetten IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázásának (1916. december 30.) századik évfordulójára időzített nagymonográfia, amely a magyar uralkodókoronázásokra 1508 és 1916 között kibocsátott koronázási érmeket és zsetonokat mutatja be. A kötet megjelenését négy évig tartó anyaggyűjtés, intenzív múzeumi és levéltári kutatás előzte meg, amikor a szerzők számos bel- és külföldi köz- és magángyűjtemény anyagát dolgozták fel. A Magyar Nemzeti Múzeummal közös kiadásban megjelent, több mint 400 oldalas katalógus közel ezer színes illusztrációval kínál betekintést a király- és királyné-koronázásaink históriájába és az azokra készült érmek különleges kincsestárába. A teljességre törekvő jelleggel veszi számba a késő középkorban Székesfehérvárott, majd 1563-tól Pozsonyban, 1622-től pedig részben Sopronban, végül 1792-től részben már Budán tartott koronázások érmeit, összesen 24 király, királynő és királyné szertartása kapcsán kibocsátott numizmatikai emlékanyagot.

A kötet három részre tagolódik. Pálffy Gézának az első részben olvasható tanulmánya (Régi hagyományok – új kihívások. Uralkodókoronázások az újkori Magyarországon a 16. század elejétől az 1916 végi utolsó magyar koronázásig) remek áttekintést nyújt a korszak koronázási ceremóniáinak történetéről, elsősorban a helyszínek (Székesfehérvár, Pozsony, Sopron, Buda és Budapest) változásairól, ennek okairól, továbbá az ősi szokások megőrzésének nehézségeiről, az ezzel összefüggő politikai küzdelmekről, valamint az uralkodói reprezentáció színtereiről. A történeti áttekintést Soltész Ferenc Gábor és Tóth Csaba összefoglalója (A magyar uralkodókoronázások érmei és zsetonjai) követi, ahol a szerzők – az elengedhetetlen kutatástörténeti áttekintést követően – részletes betekintést adnak az uralkodói reprezentációnak abba a talán kevéssé ismert szegmensébe, amelyet a numizmatikai vonatkozású tárgyak, vagyis a pénzek, érmek és zsetonok képviselnek. Az ún. koronázási érmek ugyanis egy felettébb heterogén csoportot képviselnek az újkori emlékérmeken belül, és ezen belül az egyes darabok is különböznek funkciójukban, felhasználási módjukban, de széles skálán mozognak anyaguk és súlyviszonyaik tekintetében. Más jellegű érmeket használtak a ceremónia egyházi részénél, amikor a frissen megkoronázott uralkodó pontosan meghatározott érmet (Opferpfennig, azaz felajánlási érem) helyezett az oltárra, és más veretek készültek arra, hogy a koronázási menet során a nép közé szórják: ezek voltak az – aranyból, ezüstből vagy akár rézből készült – koronázási zsetonok, amelyek megszerzéséért nem ritkán tömegverekedések törtek ki az ünneplő tömeg körében. A koronázási érmek jelentős része eleve ajándékozási célt szolgált; a nevezetes alkalomra összegyűlt notabilitások, a legmagasabb rendű külföldi követektől kezdve az országzászlókat vivő főúri csemetéken és a városi tisztségviselőkön át a megyei követekig mindenki a státuszát megillető értékű érmet vihetett haza emlékül.

A kötet második része maga a katalógus, amely II. Lajostól (1508) IV. Károlyig (1916) 24 uralkodó (király, királynő és királyné) koronázási érmeit veszi sorra, kezdve mindőjük életrajzával, a koronázási esemény rövid ismertetésével és egy numizmatikai bevezetővel, amely a vonatkozó éremanyag részletes leírását adja, főként a kutatás során feltárt és itt elsőként publikált levéltári iratanyag alapján, illetve beszámol a tervezés folyamatáról, az elkészült darabszámokról és az ajándékozási listákról egyaránt, míg a tényleges éremkatalógusban 385 tételben láthatóak részletes leírással, színes fényképpel illusztrálva maguk az érmek.

A monográfia függelékében kaptak helyet a koronázási érmek latin és magyar köriratainak magyar nyelvű fordításai, az érmek részletes súlyadatai, az egyes érmek és zsetonok szövegkiosztásait bemutató ábrák, továbbá a képjegyzék, az alkotó művészek indexe és az irodalomjegyzék.

A színvonalas, mind tartalmában, mind kivitelében párját ritkító kiadvány éremgyűjtőknek éppúgy bátran ajánlható, mint az újkori történelem, a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona iránt érdeklődők számára.

Soltész Ferenc Gábor – Tóth Csaba – Pálffy Géza: Coronatio Hungarica in Nummis A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916)

Szerk.: Bertók Krisztina

Kiadó: MTA BTK Történettudományi Intézet – Magyar Nemzeti Múzeum

Megjelenés helye és ideje: Budapest, 2016. december 21.

Oldalszám: 416 oldal (közel 1000 színes fényképpel)

Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás

ISBN: 978-963-416-045-8

Mérete: 220 x 300 mm

Súlya: 2360 gramm

Ára: 9990 Ft

A magyar királyok koronázási érméiről

KÖNYVBEMUTATÓ

A magyar királyok 1508 és 1916 közötti koronázási érméiről és zsetonjairól szóló kötetet mutattak Coronatio Hungarica in Nummis címmel kedden a fővárosi Magyar Nemzeti Múzeumban.

2017. február 02. MTI

Koronázzunk! Programnyitány a Nemzetiben

NEMZETI kULTÚRA NAPJA

Új mobilalkalmazás, filmvetítés, interpretációk, családi programok. Vasárnap indul a Nemzeti Múzeum farsangi programkínálata.

2017. január 01. Magyar Múzeumok Online

Utolsó felvonás: IV. Károly király koronázása

KIÁLLÍTÁS

Az utolsó magyar királykoronázásról nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.

2016. december 12. Magyar Nemzeti Múzeum
 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
 
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...