Gyűjtemény: újratöltve

A Rijksmuseum közösségi projektje

Amszterdam már jó ideje a kúlság egyik európai fővárosa. A Rijksmuseum új virtuális programját nézve ez aligha lehet véletlen.

Hermann Veronika 2013-05-09 19:50
Cikk küldése e-mail:

A Rijksmuseumot Hágában alapították 1800-ban, székhelye azonban már 1808 óta Amszterdam. A múzeumi negyedben található intézmény gyakorlatilag a holland nemzeti galéria, amely nemrégiben nagyszabású felújításon esett át. A múzeum honlapján olvasható közlemény szerint nemcsak a tárgyak raktározásával és bemutatásával várják a történelem és a művészettörténet rajongóit, hanem különféle programokkal és fejlesztésekkel bekapcsolódnak a 21. század új múzeumi trendjeibe és társadalmi folyamataiba is. A múzeum ugyanis – bár itthon ez sokakat meglephet – jóval több, mint pusztán egy raktár és egy hasznos, ám didaktikus iskolai történelemóra keveréke. Ideális esetben nemcsak a korábbi évszázadok műremekeit és tárgyi kultúráját vonultatja fel, hanem megérti és kihasználja saját jelenét. Ez nem utolsósorban azt jelenti, hogy felméri a korszakban lehetőségeket, és a technológia segítségével a saját kontextusában teljesen új mintázatot és jelentéstartalmat hoz létre.

 

Nyitott, szabad, közös

Éppen ezt teszi a Rijksmuseum újranyitásához kapcsolódóan, 2012 októberében indult Rijksstudio elnevezésű interaktív hálózati projekt és alkalmazás, amely arra az egyszerű ám végtelenül szórakozató alapötletre épül, hogy mindenki létrehozhatja a saját ízlése alapján összerakott szubjektív kollekcióját. Ez az ötlet amennyire szellemes, éppen annyira okos és trükkös is. Tökéletes példája annak, hogyan kaphat egy meglévő fizikai és virtuális gyűjtemény egyszerre egyéni és közösségi narratívát. Adott ugyanis egy óriási múzeum, amelynek kultúrtörténeti jelentőségéhez kétség sem férhet (ld. még Éjjeli őrjárat). Adott egy hatalmas és digitalizált gyűjtemény, amelynek jelentős hányadát valószínűleg igen kevesen ismerik. Emellett pedig adott sok látogató, akik lelkesen használják az világhálót és annak különféle applikációit. A Rijksstudio egy olyan virtuális tér, amelyben a felhasználó kedvére kalandozhat a tárgyak (képe) között, miközben különféle algoritmusok szerint kiválogathatja azokat, amelyek a személyiségének, az érdeklődésének, nota bene az aktuális hangulatának leginkább megfelelnek. A honlapon különféle szempontok alapján válogathatjuk össze és menthetjük el saját gyűjteményünket, jelenleg a közelgő nyár miatt rengeteg szünidő tematikájú alkotást kínál föl az alkalmazás. Felfedezhetjük, elmenthetjük és szabadon felhasználhatjuk a tárgyak képeit attól függően, hogy inkább tengerparti, aktív, kulturális vagy kirándulós programokhoz kapcsolódó alkotások közül szeretnénk válogatni. A halmaz tovább szűkíthető színekre, városokra és hangulatokra is – én a tengerpartra, a szép szavakra és a sötétvörösre kattintottam. A végeredményt nem árulom el.

 

A bőr, amelyen élek

A projekt honlapján tehát bárki ingyen letöltheti a múzeum gyűjteményéhez tartozó műtárgyak nagy felbontású képét, és tetszőlegesen újrahasznosíthatja őket. A híres és kevésbé ismert alkotásokkal különféle műveleteket is lehet végezni, kinagyíthatóak, forgathatók és természetesen megoszthatók.

Teljes műveket, vagy akár azok apróbb részleteit is hozzá lehet adni a személyes múzeumi remixhez, fel lehet őket használni motívumokhoz, tapétákhoz, iPad tokhoz, de olyan felhasználó is akadt, aki egy 17. századi virágcsendélet alapján varratot magára tetoválást. Akárcsak egy outfit összeválogatásánál: akinek fontos, a legkisebb részletekre is figyelhet. A múzeumi tárgyak nemcsak élni kezdenek, hanem a testet is saját hordozójukká teszik. A digitális forradalom és az intelligens eszközök megérkeztek a gyűjteménybe, és jól érzik magukat. Miért kellene egy 21. századi felhasználót megfosztani attól, hogy egy több száz éves műremeket saját, hétköznapi valóságában is élvezzen? Virtuális pop-up boltként működve, a meglévő gyűjteményből egészen új kombinációk, új műalkotások és egyedi megközelítések rajzolódnak ki. A Rijksmuseum a projekt kezdetekor felkért számos vezető tervezőt, művészt és építészt, hogy hozzák létre saját gyűjteményüket, az ő munkájuk azonban nem külön, hanem a többi hetvenezer között elrejtve tekinthetők meg. Egy újabb intermediális hasonlattal élve, úgy működnek, mint a DJ-szettek, amelyeket ismert és ismeretlen lemezlovasok is összeállíthatnak különféle meglévő zenék újrakeverésével. A szettek között van klímás, klasszikusos, álmodozós, gyerekekkel játszós, van goghos, utazós, és amszterdamos is. A legszebb az, hogy bármilyen lehetséges. Talán említeni sem kell, hogy a Rijksstudio minden eszközre letölthető alkalmazásként is, amely nemcsak jól használható, de az interfész miatt kifejezetten élvezetes is. A táblagépek és telefonok közismerten a legalkalmasabb eszközök a nyitott képi tartalmak letöltésére, kicsit sarkosan fogalmazva tehát egy telefonban elfér egy teljes múzeum. Közelebb visz, mert mindenhol ott van.

 

A gyűjtemény te magad légy

Ennek a megközelítésnek nyilvánvalóan hátrányai is vannak, a tényleges látogatószámot azonban nem csökkenti, inkább új csoportokat is bevonz a valós térbe. Egy buta, ám érzékletes párhuzammal élve, fontos személyes kapcsolataink minősége jellemzően nem romlik a Facebook hatására, viszont rátalálhatunk olyan emberekre is, akiket valamilyen oknál fogva elfelejtettünk. A technológiai determinizmussal azért kell óvatosan bánni, mert valós jelenségekre figyelmeztet, ugyanakkor befolyásolható, homogén tömegnek tekinti a felhasználókat. A Rijksstudio szép példa arra, hogy ez nem így van. Ezek az alkalmazások azt mutatják, hogy lehet még hinni a múzeumban, a hetvenezer aktív felhasználó pedig azt mutatja, hogy lehet még hinni a társadalomban. A történelem és a művészet nem kizárólag a múlthoz tartoznak – olvasható a megújult Rijksmuseum honlapján. A tárgyak kiszabadulnak az örökkévalóság elefántcsonttornyából, és az életünk részévé válnak. Lehet velük játszani, tanulni, dekorálni, közösséget építeni. Megismerni másokat a preferált tárgyak üzenetében. Ha csinálsz nekem egy gyűjteményt, csinálok neked én is.

Fotók: Rijksmuseum, Dutch Republic

Helyre tett tárgyak

A tárgyak muzealizálásától virtuális visszaszármaztatásukig

A 19. században a múzeumok egyrészt a gyarmatosítás; másrészt a nemzetté válás építő-kizsákmányoló szolgálatában álltak. Mindamellett hirdették a nyugati kultúra nemzetközi és a hazai tudomány nemzeti...

2010. november 11. Tóth G. Péter

Fel nem tett kérdések

Sajtótájékoztató muzeológusszemmel

A sajtótájékoztató látszólag nem túl bonyolult műfaj: el kell mondani a média munkatársainak, mit csinálunk, ők megértik és leírják, az emberek pedig elolvassák, kíváncsiak lesznek, ezért elmennek megnézni:...

2011. május 05. Frazon Zsófia

Csak a meglévő intézményrendszerben gondolkodni?

INTÉZMÉNYKRITIKA

Április 29-én az Akvárium Klub Backstage Galériájában kicsi, ám annál fontosabb kiállítás nyílt, amely a kortárs magyar művészet és a múzeumok intézménykritikájának viszonyát vizsgálja Múzeumi határszegések...

2013. május 05. Kocsis Alexandra
 
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
 
Gésák a Duna-parton. A japán kultúra hatása a magyar művészetre
    Muzeumok.hu Rss betöltése...