Mi minden történt a Pulszky Társaság közgyűlésén?

BESZÁMOLÓ

A Pulszky Társaság 2017. évi közgyűlésére és szakmai napjára április 21-én került sor a Corvin Hotelben.

Kulich Julianna 2017-04-29 13:05
Cikk küldése e-mail:

A rendezvény a Pulszky Társaság 2016-ban alakult tagozata, a Pulszky FIAT (40 év alatti múzeumi szakemberek) tagjainak aktív közreműködésével valósult meg, akik vállalták a szakmai nap szervezését és lebonyolítását.

A nap első felében került sor a közgyűlésre, melyet az Egyesület elnöke, Deme Péter vezetett. Beszámolt az egyesület 2016. évi működéséről és ismertette a 2017. év terveit. A tavalyi évben rekord számú, 141 új belépővel gazdagodott a társaság, regisztrálásukkal párhuzamosan megtörtént a tagrevízió is. Deme Péter kiemelte, hogy az egyesület érdekérvényesítési tevékenységének köszönhetően sikerült a Telefónia Múzeumot jelenlegi helyszínén megőrizni. A társaság 2016-ban is bekapcsolódott szakmai rendezvények lebonyolításába (Digistrat, V. Országos Múzeumandragógiai Konferencia, Kismúzeumi Tagozat szakmai napja, Múzeum mint turisztikai termék II.), melyeken lehetőség volt szakmai kérdések megvitatására. Nagy sikere volt a 2016 őszén, a FIAT közreműködésével megrendezett szakmai napnak, melyen az országos múzeumi rendezvények kerültek terítékre. A levont tanulságok alapján megfogalmazott javaslatokat a társaság eljuttatta a Közgyűjteményi Főosztályhoz, és néhány közülük meg is valósul az idei rendezvényeken. A tavaly év végén Pulszky Café címmel elindított múzeumlátogatás és elemzés sorozat idén is folytatódik, erről hírlevélben értesítik a tagokat, valamint a honlapra is felkerülnek a részletek.

Az egyesület az előző évek gyakorlatához hasonlóan folytatja érdekérvényesítő tevékenységét, részt vesz szakmai bizottságok munkájában (pl. életpályamodell kidolgozás, Kulturális Alapellátás és Közösségfejlesztés Kerekasztala, jogszabály tervezetek véleményezése), konferenciák szervezésében, az országos rendezvények pályázatainak elbírálásában, nemzetközi konferenciákon és képzéseken (pl. NEMO).

Az idei évben a társaság - az előző évek sikeres konferenciáinak folytatása mellett - napirendre kíván tűzni több olyan témát, melyek megvitatása igencsak időszerű, így konferenciák vagy felülvizsgálatok keretében sort kerít a múzeumi szakemberképzés, a 20/2002 NKÖM rendelet és a szerzői jogok kérdéskörének tárgyalására.

Az egyesület szerepet kíván vállalni a múzeumi szakemberek ön- és továbbképzésében is, 2017-ben „Látogató-központú kiállítás-értékelés” címmel egy képzést tervez megvalósítani, valamint támogatja a FIAT által felélesztett Mester és tanítványa programsorozatot is.

A közgyűlést a szakmai nap követte, melynek központi témája a hazai múzeumok 21. századi fennmaradása és fejlesztési lehetősége volt. A témaválasztás abból fakad, hogy a társaság a közel jövőben stratégiájának megújítását tervezi, mellyel egy újabb lépést kíván tenni a hazai múzeumügy előmozdítása felé. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy felmérjük a mai magyar muzeológia helyzetét, levonjuk az elmúlt évek útkereséseinek tanulságait, szembenézzünk a zsákutcákkal, és megfogalmazzuk azokat az irányelveket, melyeket követve a hazai múzeumok eljuthatnak odáig, hogy szakmailag profi és közkedvelt intézményekké váljanak.

A FIAT a beszélgetés előkészítéséül egy kérdéssort állított össze, mellyel 23, a múzeumokhoz közel álló, vagy a szakmában több évtizede munkálkodó szakembert szólított meg. A válaszadókat arra kérték, foglalják össze, a magyar múzeumi tevékenyég mely területein látnak hiányosságokat, tegyenek megoldási javaslatokat, és gondolják végig, hogy a célok megvalósítása érdekében hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a Pulszky Társaság működését. Az interjúk tanulságait Merre tovább Pulszky Társaság? címmel Németh Szandra, a tagozat titkára ismertette. Az összefoglaló az egyesület szempontjából vázolta fel a tennivalókat. A nemzetközi kapcsolatépítés elősegítése és jó gyakorlatok terjesztése, a múzeumi szakmai egyesületekkel való hatékony kapcsolattartás, a szinergikus működés, az állandó hálózatépítés, a muzeológusi hivatás társadalmi szerepének növelése, a továbbképzések szervezésében való aktív részvétel, az érdekképviselet és lobbi javítása, valamint a szemléletváltás előmozdítása csak néhány teendő, amelyre felhívták a válaszadók a figyelmet.

A válaszok kiértékelés után egy kerekasztal beszélgetésre került sor. A felkért beszélgető partnerekkel, E. Csorba Csillával, Varga Benedekkel, dr. Cseri Miklóssal, Pusztai Tamással és Hegedűs Krisztiánnal, Aranyos Sándor beszélgetett. A beszélgetés az előzetes interjúkban felvetett problémák körül folyt, de azokat tovább konkretizálva, 3 ponttal foglalkoztak tüzetesebben. Az egyik, a Pulszky Társaság megújításának szükségességére, a felvállalható feladatok körére, a hálózatépítésre koncentrált. A beszélgetésen felvetődött, hogy a társaságnak nem feladata a jogszabály alkotás, csak annak véleményezése, de abban nagyon aktívan szerepet kell vállalnia és kiállnia a szakma érdekei mellett. Fontos teendő továbbá, hogy a törvényalkotók, fenntartók és más szakmai területek képviselői szemében tekintélyt vívjon ki magának az egyesület, ennek érdekében megfontolandó állandó munkatársak alkalmazása. Felvetődött vidéki tagozatok kialakításának gondolata is, melyek a nem fővárosi kollégáknak is aktívabb részételre adnának lehetőséget.

A második körkérdésben a kollégák megvizsgálták a 21. századi múzeumok alapfeladatait. A meghatározott funkciók betöltésére pedig azokat a lehetőségeket, amelyek által intézményeink széles körű társadalmi ismertségre tehetnek szert, és nemzeti örökség hiteles közvetítőivé válhatnak. A kérdés kapcsán hangsúlyossá vált, hogy egy mai múzeumnak feladata az, hogy kiállításaival reflektáljon társadalmi kérdésekre, problémákra, minden korosztály és a legkülönfélébb érdeklődésű ember (látogató és leendő látogató) számára is lehet és kell, hogy legyen mondanivalója. Ehhez azonban elengedhetetlen az, hogy maguk a múzeumi dolgozók a „tudás” hiteles hordozói legyenek, és kellőképpen tájékozottak legyenek társadalmi kérdésekben.

A harmadik kérdésben az országos intézmények hazai szakmai fejlesztéseket befolyásoló hatásairól ejtettek szót. Pontosítva, a kérdés arra vonatkozott, hogy az országos múzeumokban alkalmazott új módszereket és eszközöket mennyiben lehet és kell kisebb városok és települések múzeumaiban alkalmazni. A beszélgetőpartnerek hangsúlyozták, hogy minden intézménynek a maga közegében kell megtalálnia az útját, megismerni és megszólítani potenciális közönségét. A külföldön vagy más hazai intézményben ellesett módszereket pedig az adott közösség igényeinek megfelelően érdemes alkalmazni. Ennek megfelelően a különböző intézmények elért eredményeit is a maga kontextusában kell értékelni.

A beszélgetés végén lehetősége volt a hallgatóságnak is a véleménynyilvánításra. Olykor parázs vita alakult ki és megosztó vélemények hangzottak el.  A FIAT (jelentése: legyen) tagozat szándéka a szakmai programmal nem a megbotránkoztatás vagy konfliktus keltés volt, hanem egymás jobb megértése céljából a párbeszéd, az együttgondolkodás elindítása. Proaktivitással és sok-sok munkával járulhatunk hozzá a hazai múzeumok társadalmi erejének, és az Egyesület szerepének növeléséhez.

A szakmai beszélgetést követően került sor a 2017. évi Pulszky Ferenc-, Pulszky Károly- és Éri István-díj átadására. A muzeológusok, restaurátorok vagy közművelődési szakemberek kiemelkedő szakmai életútjáért járó Pulszky Ferenc-díjat Dr. Kriston Vízi József vehette át. A 40. életévet be nem töltött múzeumi szakembereknek járó szakmai elismerést, a Pulszky Károly-díjat, Hegedűs Krisztián, a Pulszky Társaság munkájában pedig hosszú időn keresztül aktívan tevékenykedő tagtársnak járó Éri István-díjat idén Zomborka Márta vehette át. RÉSZLETEK

Majd a nap végén a 2016. évben díjazottak előadásai következtek az előző évek gyakorlatának megfelelően. Viga Gyula (Pulszky Ferenc-díj) A személyiség szerepe egy néprajzi kollekció alakításában címmel tartott előadást Lajos Árpádnak a miskolci múzeum életében betöltött szerepéről és munkásságáról. Bárd Edit (Pulszky Károly-díj) „Itt látható egy Trapiti!” címmel múzeumi látogatások ihlette „tanmeséket” adott elő. A szintén Pulszky Károly díjat nyert Sári Zsolt Szolidáris múzeum. Az 50 éves Skanzen, mint társadalmi múzeum címmel tartott előadást, a tavalyi évben Éri István díjat nyert Matskási István pedig Eredeti – másolat – modell címmel járta körül az eredeti műtárgy és a különböző másolatok kérdéskörét.

A rendezvényt Deme Péter elnök, és Szabó Attila zárták le, aki egyben a nap házigazdája is volt.

Pulszky-díjasok: Kriston Vizi József, Hegedűs Krisztián

KITÜNTETÉS

A 2016.évi évi Pulszky Ferenc-díjat Kriston Vizi József etnográfus, a 40 éven aluli múzeumi szakembereknek adható Pulszky Károly-díjat Hegedűs Krisztián kapta. Zomborka Márta munkáját Éri István-díjjal...

2017. április 04. Csorba Csilla

Pulszky Károly-díjat kapott Bárd Edit

KITÜNTETÉS

Lapunk szerkesztője, a Duna Múzeum munkatársa Pulszky Károly-díjat vehetett át. Gratulálunk!

2016. május 05. Magyar Múzeumok Online

Pulszky Károly-díjjal tüntették ki dr. Sári Zsoltot

DÍJ

Pulszky Károly-díjat vehetett át Dr. Sári Zsolt, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa a 21. Múzeumok Majálisa rendezvényen május 21-én.

2016. május 05. Magyar Múzeumok Online
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...