Kutatás Egyiptomban II.

ÁSATÁS

A thébai nekropoliszban dolgozó Egyiptomi Magyar Régészeti Misszió 1995 óta kutatja a qurnai el-Hoha domb déli lejtőjének felső részét. A kutatásba László Orsolya antropológus képes tudósítása enged betekintést.

László Orsolya 2017-03-06 18:53
Cikk küldése e-mail:

 

És hogy miért is számít Tutankhamun sírja kivételesnek? A Királyok völgyében előkerült fáraó sírja azért egyedülálló, mert a Howard Carter által megnyitott sírkamra volt az első - és eddig az egyetlen -, mely érintetlen maradt az évezredek során.

A királyi temetkezések gazdagságuknál fogva rendkívül csábítóak voltak a sírrablók és később a műgyűjtők számára. Mindemellett, a szigorúbb régészeti szabályozásokat megelőzően szinte bárki, bármit elvihetett az eredeti lelőhelyről, sőt mi több, Egyiptomból is.

Nincs másképp ez a thébai nemesi sírokkal sem, melyek ugyancsak gazdag mellékletekkel eltemetett, előkelőségek nyughelyei voltak.

A sírrablók és egyéb bolygatások mellett azonban egy szokatlanabb dolog is okozta a sírok rongálódását, mégpedig, hogy az eredeti funkciójuktól eltérően, már a 10-11. században lakottá váltak, ami az évszázadok alatt egy falu, Qurna kialakulásához vezetett.

A sírok az emberek életterévé váltak, házaikat nemcsak rájuk építették, hanem bizonyos esetekben a sírkamrák akár a lakóépületek részét is képezték, például különböző tároló helyiségek vagy akár istálló formájában.

A sírok védelmének érdekében, illetve, azért hogy a feltárások és nem utolsósorban a turisták számára elérhetővé váljanak, az itt élőket a 90-es évektől kezdve fokozatosan kitelepítették.

Természetesen az emberi maradványokat sem kímélték ezek a bolygatások, mely igen megnehezíti a leletanyag kronológiai értelmezését. Így az érintetlen koporsóban gondosan bepólyált múmiák leginkább múzeumokban bemutatott ritkaságoknak számítanak.

 

Az egykori Qurna egy kisebb területét nem bontották le, mely a tervek szerint skanzenként fogja bemutatni a terület néprajzi értékeit és helytörténeti érdekességeit (Fotó: László Orsolya).

 

A TT 184 területén végzett kutatásaink többek között El-Boghdadi házának egykori maradványain folytak. A ház istállója és kamrája, az egyik legkorábbi óbirodalmi sír volt, Szeni-Iqer egykori nyughelye. A falakon többek között a - sír falfestményén is -még mindig látható a lakótérben történő tüzelés során lerakódott korom (Fotó: Zomborácz Tamás).

 

Az elfalazott nyílás egy feltételezett rablójárat Szeni-Iqer sírkamrájához. A járatot a további törmelék bejutásának megakadályozására építették be a feltárás végén (Fotó: Fábián Zoltán Imre).


Az idei évben Unis-Ankh I. terméből előkerült csontmaradványok 90%-a égett volt. A csontok eltérő mértékben mutattak égésnyomokat; a feketére szenesedett töredékek mellett, leginkább teljesen átégett, egyben igen magas hőfokra utaló szürkés-fehér csontokat találtunk. Az égett csontok ilyen nagy arányban még nem fordultak elő az eddig vizsgált mintáinkban, de a többi sírban is gyakori jelenségek.

 

Az eddigi antropológiai vizsgálatok alapján kimutatható, hogy a múmiák felső testrészeit gyakrabban érte bolygatás. Ennek oka, feltehetőleg az, hogy a halott túlvilági útjához fontos értékes amuletteket, többek között a gyolcsok közé a szív területére helyezték, amelyek megszerzése a sírrablók elsődleges célja volt. A képen egy feltételezett női múmia bepólyált alsó testrésze látható.




A bolygatások ellenére nincs minden veszve, ha egy szakember is kéznél van. A képen látható múmia felső testrészéhez tartozó csontok a múmia viszonylag érintetlen, pólyába tekert lábrészétől távolabb kerültek elő (jobb oldali kép), amelyeket az életkor, a szín és a méret alapján válogattunk ki a nagy mennyiségű csonthalmazból (Fotót szerkesztette: Bicskei József).



Kutatás Egyiptomban I.

ÁSATÁS

A thébai nekropoliszban dolgozó Egyiptomi Magyar Régészeti Misszió 1995 óta kutatja a qurnai el-Hoha domb déli lejtőjének felső részét. A kutatásba László Orsolya antropológus képes tudósítása enged...

2017. március 03. László Orsolya

Ba – a madár formájú „lélek”

SÍRMELLÉKLET

A testtől a halál pillanatában (vagy alvás idején) elszakadó lelket sok kultúrában képzelték el és ábrázolták szárnyas vagy madár alakban. Az ókori egyiptomiak túlvilághitében ez az elképzelés már a fáraókor...

2013. december 12. Dr. Liptay Éva

157 egyiptomi műtárgy tűnt el egy képtárból

SZAKKARA

Több mint száz egyiptomi régiség tűnt el Szakkarából. Az ügyészség nyomoz, ha minden igaz.

2016. február 02. Pallag Zoltán
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...