Ázsiai kultúrákról fiataloknak

KÖNYVAJÁNLÓ

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum múzeumpedagógiai kiskönyvtára sorozatában Korea, majd Japán után nemrég Kínáról jelent meg egy keményfedeles kiskönyv.

Türk Timea 2017-03-01 22:46
Cikk küldése e-mail:

 

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 2013-ban egy olyan kiadványtípus létrehozását kezdeményezte, amely az ázsiai kultúrák hiteles bemutatását tűzte ki célul, elsősorban a fiatal korosztály számára. A cím, a tartalom és a forma jól átgondolt koncepció mentén alakult ki: a keménytáblás, kézbe simuló kiadvány könnyen olvasható és befogadható információkat tartalmaz, mégis széleskörűen ad tájékoztatást. Nemcsak a régmúlt, történelmi időkről beszél, hanem kortárs és előremutató jelenségekkel is megismerteti az olvasót. A fiatal korosztálynak és az ő nyelvükön szóló, Hársvölgyi Virág múzeumpedagógus által írt és szerkesztett könyvsorozat az ázsiai civilizációk és kultúrák világába nyújt bepillantást: 2013-ban Koreával kezdődött, majd Japánnal folytatódott és tavaly év végére elkészült a Kínát bemutató kötet is, a tervekben pedig India és a Távol-Kelet is szerepel.

A könyv felépítése letisztult és logikus, az általános adatok után egyre mélyebbre kalauzolja az olvasót az adott ázsiai kultúra hagyományaiban és mindennapjaiban: a viselettől, az építkezéstől kezdve a kertművészeten át a konyhaművészetig; az emberi élet sorsfordulói; a kiemelt ünnepek; az írás; a szójátékok és szimbólumok kimeríthetetlen forrásául szolgáló nyelv; a hagyományos művészetek (kitérve akár a harcművészetre vagy a teázás szertatására a Japánról szóló kötetben, vagy az orvoslás tudományára a kínai kötetben) bemutatása mellett kész a jelenre is reflektálni. Tudták például, hogy a Hello Kitty mesefiguráját 1974-ben alkották, és hogy az amerikai gyerekek nagykövete az UNICEF-nél? Vagy arra emlékeznek még, hogy a 2008-as pekingi olimpia kabalafigurái milyen összetett szimbólumrendszerrel rendelkeztek? Az öt jószerencse-figura nevét összeolvasva Peking üdvözletét nyújtották át, miközben az öt kontinenst, az öt karika színét (kék, fekete, piros, sárga, zöld), és a távol-keleti filozófiából ismert öt elemet (víz, fa, tűz, föld, fém) és a hozzájuk társítható tulajdonságokat is illusztrálták.

A múlt és a jelen egymásmellettisége, a fogalmak tisztázása együttesen pedig képes érthetően megrajzolni azt a jellegzetes kulturális karaktert, amely nemcsak a fiatal olvasóknak segíthet eligazodni ebben a sokszínű világban. És persze a remény él, hogy egy ilyen könnyed hangvételű, de tudományos igényű felvezetés után sikerül felkelteni annyira az olvasók érdeklődését, hogy további barangolást tegyenek (ezekbe) a keleti kultúrákba. 

Hopp Ferenc, világutazó, műgyűjtő az ősi császárváros, Kiotó látogatásáról 1883-ban ezt írta például: „Ezek a japánok kitűnő emberek, akármerre nézek, választékos ízlést látni. (…)Ha az utazásra szánt összes pénzemmel először ide érkeztem volna, itt ragadtam volna.” 

A kötetek gazdag illusztrációs anyagát alapvetően a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében őrzött műtárgyak fotói, illetve a múzeum archív fotóanyaga alkotja. Így nem meglepő, hogy a hagyományos művészet jellegzetes motívumait (a cseresznyevirágtól a darumadárig, vagy a Buddha kezétől az őszibarackig) taglaló külön fejezetben a Hopp Múzeum kiállításain feltűnt csodák vagy azok részletei, esetleg „párjai” köszönnek vissza, ugye emlékeznek még a „Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban” című kiállítás elefántcsontból faragott kis apáca álruhás rókájára? Természetfeletti, démoni tulajdonságairól sok történet kering, szín- és alakváltó képessége pedig jól ismert ebben a kultúrkörben, és persze felbukkan a Japán kötetben is.

A kötetek végére pedig mi kerülhetne más, mint az adott ázsiai kultúrára oly jellemző mese vagy történet, ezzel is árnyalva ismereteinket és látásmódunkat. A különbözőségek mellett a magyarországi kapcsolódásokat is finoman kiemeli a szerző, ahogy például a Japán kötetet lezáró mese (A Bambuszgyermek) illusztrációjául a Hopp Múzeum nagysikerű japán kiállítása (Szamurájok és gésák, 2013) kapcsán meghirdetett rajzpályázat felnőtt nyertesének munkáját választotta.

 

A Múzeumpedagógiai Kiskönyvtár sorozat eddig megjelent kötetei

Korea. 2013, 44 oldal, 84 kép

Japán. 2014, 92 oldal, 80 kép

Kína. 2016, 108 oldal, 127 kép

 






 

 



A magyar királyok koronázási érméiről

KÖNYVBEMUTATÓ

A magyar királyok 1508 és 1916 közötti koronázási érméiről és zsetonjairól szóló kötetet mutattak Coronatio Hungarica in Nummis címmel kedden a fővárosi Magyar Nemzeti Múzeumban.

2017. február 02. MTI

Ország Lili levelezése

KÖNYVBEMUTATÓ

A világból a fényeket. Ország Lili levelezése című kötetet ma mutatják be a Nemzeti Galériában.

2017. február 02. Magyar Múzeumok Online

Rejtett kincsek a kecskeméti múzeumból

KIADVÁNY

Új kiadvány-sorozatot indított a Kecskeméti Katona József Múzeum.

2017. február 02. Magyar Múzeumok Online
 
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
 
Gésák a Duna-parton. A japán kultúra hatása a magyar művészetre
    Muzeumok.hu Rss betöltése...