Kulisszatitkok a Károlyi-palotából

Készül a PIM Petőfi-kiállítása

Már épül a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új Petőfi-kiállítása. A szeptember 21-én nyíló tárlat két teremmel bővül a korábbi állandó kiállításhoz képest, és számos technikai újdonsággal szolgál.

MTI 2011-09-03 11:00
Cikk küldése e-mail:

 Elkezdődött a PIM új Petőfi-kiállításának az építése: a tárlat nagyobb alapterületen és új nézőpontból mutatja be a költő életművét − mondta el Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a tárlat kurátora. − A lebontott kiállítás 2000-ben készült, azóta megjelent egy korszerű monográfia. Az új kiállítást főleg az indokolja, hogy Petőfi újraolvasása folyamatos, és a szakma némely téren másként látja ma az alkotót − magyarázta a kurátor, megemlítve, hogy megváltozott az olvasók viszonya a költészethez, irodalomhoz, és ezzel átalakult az életmű megítélése is.

− A kánon persze mindig mozgásban van, de az egyértelműen kijelenthető, hogy másként látja ma a szakma Petőfi pályáját, a költői beérkezés ívét, vagy például azt, hogy mitől jók Petőfi Sándor versei, melyek a kiemelkedő művei − jegyezte meg az irodalomtörténész.

(Műhelytitok! A fotókon látható, korabeli leírások alapján készülő ruharekonstrukciókat a Magyar Múzeumok Online olvasói vehetik szemügyre elsőként.)

Piros vonal vargabetűkkel

Az új tárlat a költő személyiségét helyezi a középpontba. − Interaktív, multimédiás eszközöket is felhasználva megmutatjuk a sok zsákutcát megjárt, de nagyon sikeres fiatalember pályáját − fogalmazott Kalla Zsuzsa. A földön egy világító piros vonal jelzi a kronológiát, valamint azokat a "vargabetűket", amiket Petőfi Sándor a sikeres beérkezésig megtett: a színészi, katonai ambícióit, a sikertelen szabadszállási képviselőválasztást.

Technikai újdonságok a javából

Az új kiállítás rendezését a kurátor azzal is indokolta, hogy az eddig látható tárlat látogatói elsősorban az iskolás korosztályból kerültek ki, így olyan tárlatot képzeltek el, amely témaválasztásában és eszközeiben is közel áll ehhez a korosztályhoz. Ilyen lesz például az a hologramos vetítés, amelyben egy, a Pilvax Kávéházban zajló jelenet elevenedik meg. − Azok a pillanatok lesznek láthatók, amikor éppen barátjuk, Czakó Zsigmond drámaíró öngyilkosságáról értesülnek a márciusi fiatalok. A figurákat fiatal színészek játszották el korhű ruhában, Petőfi és Jókai arcát pedig digitálisan igazították hozzá az ismert ábrázolásokhoz − magyarázta a kutató, megemlítve, hogy a hologramos eljárás valószínűleg itt először mutatkozik be múzeumi térben.
A tárlaton megismerhetik a látogatók a politikus költőt is, a március 15-i események például egy számítógépes játék révén is nyomon követhetőek lesznek. − Egy fiatal grafikuscsoport tervezte a programot, a játékos jó döntéseinek függvényében  állnak mellé Pest polgárai − jegyezte meg az irodalomtörténész.

Újdonság az is, hogy kifejezetten okostelefonokra fejlesztették ki a kiállítás kalauzát, a telepíthető alkalmazás részben a tárlat katalógusa is lesz. A telefon úgy működik majd, mint egy hagyományos kalauz, magyarázó szövegeket lehet rajta meghallgatni, de ezenkívül a Petőfi-versekhez kapcsolódó társművészeti alkotások (filmek, zenék, képzőművészeti alkotások) is elérhetőek lesznek. − A tárlatot így akár előre, de utólag is  meg lehet tekinteni − mondta a kurátor.

Petőfi Sándor utazóládája arra emlékeztet, 
hogy a költő keresztül-kasul bejárta az országot.

A virtuális világhoz kapcsolódik majd Petőfi Sándor digitális lábnyoma is - ezt a youtube.com elnevezésű videómegosztó alapján állítják össze. − Ezáltal kirajzolódik, milyennek látjuk ma Petőfit − tette hozzá az irodalomtörténész, megemlítve, hogy hangsúlyos része lesz a tárlatnak az úgynevezett "vagabund költő".

− A kiállítás címe nem véletlenül azonos Ferenczi György és a Rackajam egyik Petőfi-feldolgozásával, a Ki vagyok én? Nem mondom meg… című betyárverssel − tette hozzá Kalla Zsuzsanna.

Különleges tárgyak

A tárlat emellett számos tárgyi kuriózummal is bővül. Rekonstruálták például Szendrey Júlia fejkötőjét, amiben a költőt kísérte el szabadszállási kampányára. A múzeum nagyon szeretné megszerezni, és jelenleg szponzorokat keres annak a levéltárcának a megvételéhez, amelynek létezését ugyan régóta sejtették a kutatók, de csak az elmúlt hónapokban bukkant fel. − A tárcát maga Szendrey Júlia hímezte Petőfi Sándornak. Az egyik oldalán egy Ámor látható, alatta egy felirat: Pest, 1848, Petőfi Sándornak. A másikon pedig egy virágcsokor, a Talpra Magyar versért felirattal − mondta a kurátor, aki szerint ez az ajándék is árnyalja a Szendrey Júliáról élő képet. − Kedves, személyes és megható ajándék egy olyan rendkívüli nőtől, aki irodalmi ambícióval rendelkezett, rövidre vágatta a haját, sőt szivarozott is. Mégis készített saját kezűleg egy ilyen gyönyörű biedermeier hímzést − vélekedett.

 Sárospatakról érkezik egy ivókürt, ebből ivott a költő az ott töltött vidám estén. − Az Úti levelekben, a modern magyar próza egyik első gyöngyszemében meg is örökíti ezt a jelenetet − emelte ki Kalla Zsuzsa, aki szerint hosszú és széles körű gyűjtőmunka előzte meg a tárlat anyagának összeállítását. Érkeznek kiállítási tételek vidéki gyűjteményekből, az Országos Széchényi Könyvtárból vagy a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárából és magángyűjteményekből is. − Az új tárgyak felkutatásával arra szerettünk volna rávilágítani, hogy a Petőfi-kutatás nem ért véget, mint ahogy az új kéziratok, úgy a személyes tárgyak is rengeteg új információval szolgálhatnak − tette hozzá.

Egy éven át

A kiállítás, amely az NKA Felemelő század programja keretében valósul meg, szeptember 22-étől egy évig lesz látható ebben a formában, utána egyes tárgyakat visszaadnak eredeti tulajdonosuknak. Ha lehet, ezeket másolattal helyettesítik. − Az állandó kiállítás műfaja tulajdonképpen megszűnt. Az új Petőfi-kiállítást ezért úgy tervezzük, hogy bizonyos állandó elemek mellett folyamatosan változni fog − tette hozzá.
A tárlathoz a tervek szerint kétnyelvű képes kiadvány is készül, valamint egy képzőművészeti katalógus is. Ezenkívül önálló kötetben szeretnék közzétenni a legkülönbözőbb tudományterületek új Petőfi-kutatásainak eredményeit is.

Fotók: PIM

 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
 
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...