Sörre bor, mindenkor…

BORMÚZEUM

A régi serház felújított épületében alakították ki Tokaj legújabb látványosságát, a Világörökségi Bormúzeumot. A kiállítások a borkészítés folyamatát kísérik végig a vesszőtől a talajfajtákon, a szőlőművelésen át egészen a hordóba került hegy levéig.

Szathmáry-Király Ágnes 2015-12-02 08:37
Cikk küldése e-mail:

6202 hektár 2000 négyzetméterre sűrítve. Ez a tokaji új bormúzeum. Ízelítőt ad mindenből, amit Tokaj-Hegyaljáról tudni kell. Ha végigjártuk azt a „túrát”, amit Tóth G. Péter kurátor kijelölt, nem marad bennünk kérdés, hogy a magyarországi borvidékek közül miért éppen erre esett az UNESCO választása, amikor világörökségi listára vette 2002-ben. A „túrához” pedig eszközt is biztosít a múzeum. A sportosabbak felpattanhatnak egy Csepel kerékpárra, és végigtekerhetnek a borvidéken, meg-megállva a jelentősebb látványossággal vagy történelmi háttérrel rendelkező településeken. A bicikli előtti monitoron felvillanó kvízkérdésekre a féket húzva lehet kiválasztani a helyes válaszokat. A döntésben egy rövid ismeretterjesztő szöveg segít. A kevésbé sportos látogatók itt egy pohár bor után is volán mögé ülhetnek, és végigautózhatják Tokaj-Hegyalját, miközben magát az épületet nem hagyják el. Az utazás nagy gázzal indul egy kicsi piros Fiatban, és már kezdődhet is a kirándulás egy óriási kivetítő és néhány multimédiás eszköz segítségével: bekanyarodhatunk a borvidék településeire, és szétnézhetünk a hangulatos utcákon. Az igazi kalandorok pedig választhatják a léghajós túrát: a kosárban állva – vezérelhető légi felvétel segítségével – madártávlatból szemlélhetik a névadó települést, ahol az elmúlt években látványos fejlesztések történtek. Az egykori zsinagógából hangversenyeknek, kiállításoknak, konferenciáknak otthont adó Kulturális és Konferenciaközpont lett. Majd zöldmezős beruházásként megépült a Paulay Ede Színház. Végül, harmadik egységként átadták a Világörökségi Bormúzeumot a Serház felújított épületében. Ezzel létrejött egy olyan negyed, amely felöleli a kultúra főbb szegmenseit.

Biztos finom volt a sör, amit valaha itt főztek, de a bormúzeummal talán még jobban járt a világ. Hiánypótló intézmény jött létre, ahol a modern múzeum iránt támasztott elvárásoknak megfelelve, egy kulturális és nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő térség mutathatja be egyedülálló értékeit.

A bor, az ember és a táj kapcsolata

Elsősorban Magyarország egyetlen világörökségi borvidékére, Tokaj-Hegyaljára koncentrál a gyűjtemény, de a tervezéskor európai társaira is gondoltak. A múzeum legnagyobb terének padlóján óriási, üvegfelületre kasírozott térkép fogadja a látogatót. Ezen érintőképernyő segítségével felvillantható bármely európai világörökségi borvidék. Miután „betájoltuk” érdeklődésünket, útra is kelhetünk. A földszinten Dél-Európa tengerparti – olasz, portugál és francia – borvidékeivel ismerkedhetünk meg: néhány kép és rövid ismertető szöveg hangsúlyozza jelentőségüket. Közép-Európa termőterületeire pedig már a galérián „kukkanthatunk be”: mini léghajókosárból távcsőbe pillantva osztrák, német és svájci tájak épített és természeti csodáira csodálkozhatunk rá. A fotókat kísérő szövegből a borkultúrára utalás sem marad el. A részletek a kisebb termekben rejlenek. A kiállított tárgyak és a falszövegek mellett virtuális tárlatvezető avat be minden látogatót Tokaj-Hegyalja szőlő- és borkultúrájába. Különc öltözékével magára vonja a tekintetet a monitoron megjelenő férfi, aki hol komoly, hol könnyed stílusban érdekes, informatív szöveggel szórakoztat, és közben időnként bábjátékkal illusztrálja mondandóját, amiről a körülötte röpködő animációk sem terelik el a figyelmet. Néhol bizarrá teszi az összhatást az enteriőrökben bemutatott tárgyakkal, de ettől sajátos.

A kisebb egységek sora a lenti termekben a gasztronómiai kultúrával kezdődik: milyen ételhez milyen hegyaljai bor illik, illetve mit főzhetünk felhasználásukkal. A dilemma a monitorokból összerakott asztalnál kezdődik, amelyen a recept kiválasztása után megjelennek például a tarcali korhely halászlé vagy a mádi kifli hozzávalói, és megkezdődik virtuális elkészítésük. Nemcsak ízek, illatok is kapcsolódnak a tokajihoz. Egy illatpalettán bárki kipróbálhatja, hogy milyen Sommelier lenne; tudja-e azonosítani az eper, a citrus, a kén szagát vagy a további negyven illatot. Kiderül az is, hogy a bor ízét, illatát nagyban meghatározza a talajtípus, amelyen a szőlőt termesztik. Átlátszó üvegedényekben kőzet- és talajminták mutatnak rá a Tokaj-Hegyalja változatos, ásványi anyagokban gazdag vulkáni talajtípusaira. Ehhez kapcsolódik a tokaji aranyvessző legendája, Mátyás király krónikásának, Galeotto Marzio tollából: „Egy hallatlan csudadolgot említek fel, amiről azt mondják, hogy máshol sehol nem fordul elő. Ott ugyanis arany terem vessző alakjában, hasonló a spárgához, néha meg a szőlőtőke körül tekergődzött kacs formájára…” A 16. században az alkimisták hite szerint e vessző aranyszemcséket termelt a varázserejű földből. Paracelsus, a bázeli egyetem gyógyászati professzora meg is fogalmazta ezt: „A vegetáliák a mineráliákkal társulván, folyékony arannyá válnak.” A hiedelmeknek csak 1779-ben adták magyarázatát, amikor Mária Terézia egy bécsi laboratóriumban bevizsgáltatta, és kiderült, hogy a szemekben aranyszínben tündöklő szálak a nap hevétől összesűrűsödött, megmézgásodott nedvek.

 

Hogy kerül a bor a (királyi) asztalra?

A hegyaljai szőlők művelésének rendjét korabeli forrásokban a 16. századtól követhetjük nyomon. A tárlat hagyományos módon és multimédiás eszközök segítségével mutatja be mindazt, amit a borkészítésről, a hozzá kapcsolódó munkákról és hagyományokról érdemes tudni. Tárlóban láthatók a szőlőfajták, az oltványok és az eszközök, amelyek a birtokok műveléséhez kellenek. Az aszúkészítés fontos eszköze, a gönci hordó mellett számos szerszám: különféle kétágú kapák, metszőollók, kacor-, vagyis oltókések és a puttony, a daráló, a prés. Kiemelt figyelmet fordít a tárlat a kádárokra, akik a bor tárolhatóságáról és szállíthatóságáról gondoskodtak. Régen a tokajit hordóstul adták el, így a gazdáknak minden éven újakról kellett gondoskodniuk. A kádár korának megbecsült iparosa volt, de a jó mestereket ma is nagy becsben tartják. Az erdőbényei bodnárok termékét például messze földről is keresték. Nekik már közel sem volt olyan nehéz dolguk, mint a borkötőknek, akik a fűzvesszővel összekötözött és idővel elgyengült, megtágult mogyoróvessző abroncsokat cserélték, javították, amikor a hordóból a bor ereszteni kezdett. Ha az ún. berkét nem cserélték időben, akkor az elfolyt must és bor árát is meg kellett téríteni. Ezen a hálátlan helyzeten könnyített a 17. században megjelent vasabroncs.

A tokaji bor sokszínűségének érzékeltetésére a múzeumban egy játékot is elhelyeztek. Forgatható korongok épülnek egymásra. A középső körön a színes körcikkek egy-egy borfajtát jelölnek. Az alsó, legnagyobb körön az azonos színeket keresve meg lehet állapítani, hogy mely szőlőfajtából készül a fentebb keresett furmint, cuvée, máslás stb.

Mielőtt elérkeznénk a tokaj-hegyaljai gyalogos, kerékpáros, autós vagy hőlégballonos „borangoláshoz”, nem árt tájékozódni Tokaj történelmi és kulturális vonatkozásairól, legendáiról. A „virtuális tárlatvezető” érdekességként tesz említést a kóser borkészítésről, illetve arról, hogy a magyar boszorkányok gyülekezőhelye a Gellért- és a Tokaji-hegy volt. Északra a borral teli pincék vonzották őket. Számos példát hoz a tárlat arra is, hogy milyen szerepe volt a tokajinak a nemzetközi politikai döntésekben. Diplomáciai eszközként is használták: szövetségek köttettek, hadseregek fordultak vissza, eljegyzések születtek, kivégzések maradtak el részben a tokaji miatt. Sokan éltek a tokaji varázserejével a török szultán, az orosz cár vagy az angol királynő udvarában is, de a fennmaradt írások szerint a legnagyobb „bordiplomata” Rákóczi Ferenc volt, aki maga is birtokolt több ültetvényt Tokaj-Hegyalján. A helyi humor okmánybélyegnek nevezte el a tokajit, hiszen a borral teli 5, illetve 10 literes demizsonok sorsokat fordítottak jobbra.

A bor, amelyről a felsőbb szinteken annyi információt megtudhattunk, az alagsori részben kerül hozzánk legközelebb. Az itt kiállított régi, egykor használt, de kiselejtezett hordókból a borospincék szaga árad. Az összetéveszthetetlen, édeskés illat megidézi a föld mélyén húzódó, nemespenésszel borított, aszút érlelő járatokat. Kis képzelőerővel a látogató már érzi is a szájában a XIV. Lajos által csak királyok borának, a borok királyának („le vin des rois et le roi des vins” – „vinum regum, rex vinorum”) nevezett tokajit.

Hamarosan pedig szó szerint is ízelítőt kaphatunk a borvidékből: a múzeumban ugyanis a tervek szerint egy különleges kóstolóhelyiséget is kialakítanak majd, ahol a borvidék legmeghatározóbb borait nyalinthatjuk meg, felfedezve, milyen sok dimenziója lehet a bornak, még egy olyan kis borvidéken is, mint a tokaji.

De addig is, biciklire, kis Fiatra vagy léghajóra pattanhatunk, és bebarangolhatjuk Magyarország egy páratlanul értékes régióját.

Milyen lehet egy interaktív sörmúzeum?

SZOLNOK

Interaktív sörmúzeum és hozzá kapcsolódó kulturális tér nyílik Szolnokon, de tavaszig még várnunk kell rá.

2015. november 11. MTI

Elkészült a Déri Múzeum felújítása

DEBRECEN

Az intézmény kedden nyitja meg a kapuit a nagyközönség előtt.

2015. november 11. MTI - MMO

Gendzsi herceg nyomában

JAPÁN

Mától látogatható a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban „Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban” című kiállítás.

2015. november 11. Magyar Múzeumok Online
 
KOMOR RAJZOSSÁG ­– DERŰS FESTŐISÉG. Rippl-Rónai József útja Párizstól Kaposvárig, a Földközi-tengertől a Balatonig
 
Alakváltó Picasso és Perspektívák a Magyar Nemzeti Galériában
    Muzeumok.hu Rss betöltése...