Múmiakiállítás – múmia nélkül

KEGYELETTEL

A győri Szerzetes, főpap, hazafi: Széchényi Pál. A nagycenki múmia kutatása című kiállítás arra hívja fel a figyelmet, lehet a múmiákról kegyelettel és tudományos szempontból egyszerre magas szinten beszélni.

Berényi Marianna 2015-09-16 15:40
Cikk küldése e-mail:

Egy igencsak hosszú, alapos és szerteágazó folyamat látványos eredménye a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban látható Szerzetes, főpap, hazafi: Széchényi Pál. A nagycenki múmia kutatása című kiállítás. Nem csupán azért, mert egy rejtélyes, sok találgatásnak okot adó halálesettel záródó, gazdag életutat ismerhetünk meg, hanem mert a kiállításban különböző művészeti és tudományágak reflektálnak minderre, úgy, hogy messzemenően tiszteletben tartják a mumifikált ember személyiségi jogait, vallását és ma élő családját. A győri Magyar Ispitában látható tárlaton úgy tudhatunk meg mindent Széchényi Pálról és múmiájáról, hogy magával az eredeti korpusszal a kiállítótérben nem találkozunk: ez zavartalanul pihen végső nyughelyén, a nagycenki kriptában. Persze mindez nem jelenti azt, hogy épp a lényeg hiányozna! A kurátorok művészeti és technikai eszközöket hívtak segítségül, hogy ha már a látogató az „eredetivel” nem szembesül, akkor az „első kézből” származó tudás élményében részesülhessen. A kiállítás igazi attrakciójává nem a mumifikált test vált, hanem a hozzá kapcsolódó tudás, és annak megszerzésének sokrétű folyamata.

 

 

A döntés mögött nem vallásos távolságtartás húzódik. Ahogy a kiállítás egyik kurátora, dr. Lukácsi Zoltán rektor atya fogalmazott: „A holttest már nem szolgál a személyiség kibontására, az üdvösségben már nincs továbblépés. Amennyiben a test a tudományt, azaz az életet szolgálja, kellő tisztelettel, a család kéréseit figyelembe véve, a kegyeleti körülményekre ügyelve, felhasználható. Mérlegelni kell, ahogyan egy transzplantáció során is.”

Ennek megfelelően a kiállítás a családi emlékezet feltárásával kezdődik. Széchényi Pál temetkezési helyéhez művészi fotók, személyéhez pedig utóda, Széchényi Krisztián táncművészete és magánemlékezete visz közelebb. A következő teremben a család átadja a stafétabotot a tudománynak, szó szerint és átvitt értelemben is. Megnézhetjük, hányféle diszciplína kapott lehetőséget, amikor az érsek ma élő családtagjai egyetlen napra engedélyezték, hogy a testet a sírból kiemeljék, Budapestre szállítsák és megvizsgálják.

 

 

Széchényi Pál története és személyisége sokáig méltatlanul kerülte el a történészek és a közvélemény figyelmét. Kristóf Lilla Alida antropológusnak, a kiállítás kurátorának látóterébe 2006-ban került a történet, és hamarosan egy többfős, különböző kutatási területekről érkező csapat kezdte el vizsgálni az egykori érsek múmiáját. A kiállítás alapja az a kötet, amely az interdiszciplináris kutatásból eredményeit összegezte, és most másodszor is megjelent. (Széchényi Pál érsek emlékezete. Adalékok az életúthoz és a nagycenki múmia vizsgálatának eredményei. Győr. 2015. Szerkesztők: Kristóf Lilla Alida – Tóth Vilmos.)

Az akkor elvégzett vizsgálatok egyértelműen cáfolták a legendát: Széchényi Pált nem mérgezték meg, természetes halállal hunyt el. Az anekdotákkal ellentétben nem azért mumifikálódott a holttest, mert a Rákóczi-szabadságharcban békítő szerepet vállaló érseket arzénnal gyilkolták meg. Az antropológus szerint a test tartósítása tudatos lehetett. A kor szokásainak megfelelően azért választották ezt a megoldást, hogy illő temetést tudjanak neki szervezni, hiszen a barokk főurak, egyházfők végső búcsúztatása mögött több hétnyi szervezőmunka állt. A kiállítás ennek megfelelően megidézi a 17–18. századból ismert castrum dolorist, amelyet a magas rangú elhunytak temetésére készítettek, sokszor a legnevesebb kortárs művészek tervei alapján. Valószínűleg az érsek temetéséről sem hiányzott ez a koporsó fölé emelt díszes baldachin.

 

 

Széchényi Pált (1645–1710) csak 1811-ben, 101 évvel a halála után szállították át a nagycenki családi kriptába, egészen addig halálának színhelyén, Sopronbánfalván nyugodott. Családját 1697-ben emelte grófi rangra I. Lipót császár. Az 1667 és 87 között pécsi püspöki, majd 1710-ig veszprémi püspöki, 1696-tól 1710-ig pedig kalocsai érseki pozíciót betöltő főpapot a bécsi udvar kérte fel 1704-ben, hogy az önállóságra törő II. Rákóczi Ferenccel tárgyaljon. Nem járt sikerrel, az egymástól egyre távolodó két felet a köztiszteletben álló pap sem tudta kibékíteni, sőt mindkettőt maga ellen fordította. Valószínűleg az idősödő pap számára komoly törést jelentett, amikor 1704 májusában Heister császári tábornok csapatai kifosztották és feldúlták egykori püspöki székhelyét, Veszprémet. Széchényi személyesen nyújtott be panaszt I. Lipótnál, miután a nőket megerőszakolták, a papokat megalázták, a török hódoltságot túlélt székesegyházat kifosztották és felgyújtották. A kiállításban a véres esetet Boldizsár Péter animációs filmje jeleníti meg.

 

 

Míg a történeti források Széchényi életpályájának felállításához, a kortárs világ néhány momentumának bemutatásához járultak hozzá, addig egy számítógépes programmal rekonstruálták, hogyan nézhetett ki életében az érsek. A kiállítást gazdagítja Dr. Balog Attila idegsebész világszabadalma. Az általa kidolgozott 4D anatómiai modellezés segítségével az emberi szervezet alkotóelemeit lehet lefejteni és visszaépíteni, szövetről, szövetre. A látogatók a különböző kiállítóterekben kézbe vehetik az érsek koponyájának pontos másolatát, és egy műanyag csontváz részletet, amelyen megvizsgálhatják azt a DISH betegséget, amely Pál érseknél is fennállt. Sőt akár maguk is tanulmányozhatják azt az életnagyságú papírmaséinstallációt, amelyet Bálint Ibolya képzőművész készített. Széchényi Pál múmiája egy izgalmas művészeti alkotáson keresztül került be a kiállítótérbe, azaz egy kifinomult absztrakció teszi lehetővé, hogy a néző maga is belefeledkezhessen a múmiakutatás rejtelmeibe.

 

 

A kiállítás kétféle folyamatba vonja be a látogatót. Miközben a közönség tagjai egy high tech technológiára épülő tudományág segítségével szisztematikusan apró részletekre bonthatják mindazt, ami a testből megmaradt, addig az ellenkező folyamat részesévé is válhatnak: a képalkotó technikák, a történettudomány és a művészet eszközeivel összerakhatják, szintetizálhatják azokat az információkat, amelyeket a különböző tudományágak feltártak Szécsényi Pálról és koráról, emlékezetéről. A győri Magyar Ispita zegzugos tereiben olyan tárlatot láthatunk, amelyből nemcsak egy méltatlanul elfeledett személyiség élettörténete, hanem több tudományterület módszertana, és ami a legfontosabb: egy újfajta muzeológiai irány bontakozik ki.

 

 

A Szerzetes, főpap, hazafi: Széchényi Pál. A nagycenki múmia kutatása című kiállítás 2015. szeptember 30-ig látogatható. Helyszín: Magyar Ispita (Győr, Nefelejcs u. 3.)

Fotók: Nagy Károly Zsolt

Néma marad és kiállt: vandalizmus a Manézsban

KIÁLLÍTÁS

„Botrány a Manézsban”, „Szétverték a kiállítást” – ilyen és ezekhez hasonló című cikkek jelentek meg az orosz sajtóban augusztus 15-én, egy nappal a Szobrok, amelyeket nem látunk kiállítás megnyitása...

2015. augusztus 08. Nyikolajeva Marija

Rejtélyek, sorsok, múmiák

KASSA

A Magyar Természettudományi Múzeum 2006-os nagy sikerű kiállítása év végéig Kassán látható, melynek során a múmiák titokzatos történetét és a világhírű váci leletegyüttes vizsgálatának tudományos eredményeit...

2015. augusztus 08. Magyar Múzeumok Online

Spiritualitás és anyagi kultúra Pannonhalmán

KIÁLLÍTÁS

A Szent Benedek és a bencés spiritualitás című kiállítás nagyon különböző korú, eredetű és műfajú tárgyakon arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a bencés rendi kultúrát.

2015. augusztus 08. Kocsis Alexandra
 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
 
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...