Nívódíj nyelvöltésért

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából újra útnak indult a Petőfi Irodalmi Múzeum utazó interaktív kiállítása, méghozzá nem is akárhogyan: a kezdeményezés Múzeumpedagógiai Nívódíjjal büszkélkedhet.

Erlitz János 2009-10-01 22:59
Cikk küldése e-mail:

2008-ban, a Nyugat százéves évfordulóján nagy sikerrel járta be az országot a Nyugat 100-busz: az eredeti fotók, dokumentumok, film- és hanganyagok másolataiból készített látványos guruló tárlat, amely a 84 helyszínen több mint negyvenezer látogatót szórakoztatott. Idén Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából ugyancsak kigurult a Petőfi Irodalmi Múzeum utazó interaktív kiállítása, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a kezdeményezés Múzeumpedagógiai Nívódíjjal büszkélkedhet.

 A Nyelvet öltünk! játékos című kiállításunk Kazinczy és kortársai nyelvteremtő, nyelvújító generációjának törekvéseit ismétli meg oly módon, hogy a magyar nyelvközösség aktuális nyelvhasználatára és magára a nyelvre kívánja ráirányítani a figyelmet, könnyen befogadható formában. Kazinczy biztos kézzel határozta meg saját korszaka feladatát. A politikai nemzet megteremtésének, a tudományok, a művelődés, a szellemi felemelkedés feltétele egy igényes, együttesen kimunkált, korszerű eszköz: "A nyelv az legyen, aminek lennie illik: hív, kész és tetsző magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez."

"Nyelvtanozás" helyett élményközpontú anyanyelvi nevelés

A kiállítás elsősorban a fiatalokat szólítja meg, az ő nyelvükön beszél. Megpróbálja rádöbbenteni a látogatót saját beszélt és írott nyelvének, egyéni nyelvhasználatának sajátosságaira: milyen nyelvjárási, regionális, rétegnyelvi szavakat, fordulatokat használ vagy ismer? "Nyelvtanozás" helyett aktív, élményközpontú anyanyelvi nevelés a cél. A busz külső megjelenése ehhez a koncepcióhoz alkalmazkodik Sajdik Ferenc elgondolkodtató, humoros karikatúráival.

A tárlat játékosan ismertet meg a nyelvtörténeti hagyománnyal, nyelvemlékeinkkel. Kézzelfogható közelségbe hozza a nyelvészet módszereit, a valódi és a "fiktív" nyelvcsaládfákat. Térképekkel, ábrákkal mutatja be a nyelvrokonság bonyolult kérdéseit. Felteszi a kérdést: miért olyan fontos a kis népek öntudatában a nyelvi kapcsolat, az eredet? Vajon valóban egyedül vagyunk a nagyvilágban?

Nyelvhal, nyelvjárás, köznyelv

A különböző hullámokban a magyar nyelvbe érkező vagy tudatosan alkotott, különös, szokatlan és később mégis meghonosodó szavakkal, a magyar nyelv szókészletének sokszínűségével egy-egy szópikkelyekkel fedett "nyelvhal" felfedezésén keresztül ismerkedhet meg a látogató.

A magyar nyelvjárások között nincsenek nagy különbségek. Mégis fontos, hogy megismerjük, rögzítsük és megtartsuk a regionális köznyelveket. Az ELTE BTK keretein belül működő Geolingvisztikai Műhely által rendelkezésünkre bocsátott, térképekre, grafikonokra vitt magyar nyelvjárásokat interaktív, multimédiás formában jelenítjük meg, az államigazgatási határok helyett nyelvjárásterületek régióinak tömbjeit véve kiindulópontnak.

Az egységesnek tetsző nyelv nemcsak földrajzilag tagolódik. A társadalmi helyzet, az iskolázottság, de a foglalkozás, az életkor, a nem, a lakóhely típusa szerint is másként beszél az ember. A köznyelv, a normatív (nemzeti) nyelvváltozat mellett megjelennek a kiállításon a különböző csoportnyelvek, a szleng, a szaknyelv, játékosan bizonyítva, hogy bizony nem mindig értjük jól egymást.

Szebben beszéltek-e elődeink?

A nyelvújítást Kazinczy generációjának, az egységesedő irodalmi nyelv kialakulásának izgalmas, vitákkal terhes időszakát történeti visszapillantás keretében idézzük meg, amely Bessenyei György Magyarság című röpiratának aggodalmas soraival indul: "Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk." Mit gondolunk ma a nyelv állapotáról? Szebben beszéltek-e elődeink? Szükséges-e, hogy megvédjük magunkat más nyelvek erőteljes hatásától? Milyen irányba fejlődhet nyelvünk? Ezekre a kérdésekre is választ kínálnak a múltat a jelennel összevető szövegek.

Szó esik még a különböző modern kommunikációs formák nyelvre gyakorolt hatásáról, az SMS-nyelvről, utazást tehetünk az üzenetküldés világában a régi szerelmes levelektől az e-mailes hétköznapokig. A buszban futó film a nyelvet hivatásosan művelők olykor meghatott, tréfás vagy komoly vallomásaival, anekdotáival szórakoztat: a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2009 áprilisában megrendezett felolvasóest, a Nyelvi Maraton legérdekesebb anyagaiból válogattunk. Az élő írók megszólalásait keretezik, ellenpontozzák klasszikusaink vallomásai a nyelvről, így például Kosztolányi gondolata: "Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként."

"Az Országjáró múzeumpedagógiai-busz a Magyar Nyelv Évében a rekord látogatószámot hozó Nyugat-busz után igazi dinamikus, a múzeumot az országba kivivő ismeretterjesztő kezdeményezés, amely bárhová eljut, mindenkinek élményt jelent. Több foglalkozásmodul is tartozik hozzá. A jövőben tervezik a ?járat? határon túli magyar nyelvű vidékeken történő bemutatását és turnéját" - olvashatjuk a Múzeumpedagógiai Évnyitón átadott nívódíj indoklásában.

Gratulálunk!

 
Dada és szürrealizmus az MNG-ben 2014. július 9. - október 5.
 
Toulouse-Lautrec világa a Szépművészeti Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...